A nemzetközi bűncselekmény szervezett, jellemzően állami közreműködéssel megvalósuló erőszakos cselekmény, az elkövető egyéni büntetőjogi felelőssége az államfelelősségtől függetlenül fennáll.
A nemzetközi bűncselekmények tényállási elemeit a nemzetközi jog állapítja meg, így azok akkor is ennek megfelelően üldözendők, ha a belső jogban az adott cselekményt az állam nem minősíti bűncselekménynek.
A nemzetközi büntetőjog gyökerei egészen a 15. századig vezethetőek vissza, amikor a középkorban szokásjogi szabállyá vált az egyetemes joghatóság gyakorlása a kalózokkal való sikeres fellépés érdekében. Fontos azonban, hogy ekkor a bírák még nem nemzetközi jogi szabályok szerint jártak el, hanem ,,az emberi és isteni törvények elleni bűncselekmények” vonatkozásában ítélkeztek.
Jelenleg nemzetközi bűncselekménynek a következő cselekmények minősülnek: háborús bűncselekmények, emberiesség elleni bűncselekmények, népirtás, valamint az agresszió.
Érdekes azonban, hogy napjainkban az egyre nagyobb fenyegetettséget jelentő terrorizmus bűntette nem tartozik a nemzetközi bűncselekmények sorába. A magyarázat az, hogy a különböző szabályozásokban, nemzeti definíciók között jelentős eltérések vannak, és nincs olyan általánosan elfogadott nemzetközi megállapodás, amelyből ez a meghatározás levezethető lenne, így a terrorizmus a transznacionális bűncselekmények közé sorolható.