A humanitárius intervenció a legáltalánosabb értelemben azt jelenti, hogy egy vagy több állam, illetve nemzetközi szervezet egy másik állam területén annak beleegyezése nélkül fegyveres erőszakot alkalmaz egy ott élő közösség tagjai életnek vagy alapvető emberi jogainak védelmére.
A beavatkozó azért alkalmaz ilyen esetekben erőszakot, mert az érintett állam nem képes vagy nem akar védelmet nyújtani a fenyegetett közösségnek.
Az ENSZ Alapokmányának elfogadása óta azonban többször felmerült a kérdés, hogy az emberi életek vagy az alapvető emberi jogok védelme megelőzi-e az általános erőszaktilalmat.
A vita mai napig nem dőlt el, azonban a többségi álláspont szerint az erőszak kógens tilalma akkor sem szeghető meg, ha egy országban nagyszámú ember élete kerül veszélybe.
Az ENSZ fennállásának 60. évfordulóján tartott ünnepi csúcstalálkozó záródokumentuma megállapította, hogy az ENSZ által képviselt nemzetközi közösségnek úgynevezett védelmi felelőssége van, békés eszközökkel kell törekednie a konfliktusos helyzetek megoldására. Amennyiben ezek az eszközök elégtelennek bizonyulnának, úgy a Biztonsági Tanácsnak esetről-esetre kell döntenie a fegyveres beavatkozásról.
Jelenleg csak az ENSZ Biztonsági Tanácsa által engedélyezett humanitárius intervenció tekinthető jogszerűnek.
