Elbirtoklás

Elbirtoklás útján megszerzi a dolog tulajdonjogát, aki az ingatlant 15, ingó dolgot pedig 10 éven át sajátjaként szakadatlanul birtokol. Elbirtokolni tulajdoni hányadot is lehet.

Elbirtoklással tehát a törvény erejénél fogva szerezhető meg ingó/ingatlan tulajdonjoga, illetve tulajdoni hányada.

Sajátjaként birtokol az, aki abban a hiszemben van, hogy ő a dolog tulajdonosa, tehát, aki nem tudja azt, hogy nem ő a dolog tulajdonosa és ez mások felé is megnyilvánul.

Sajátjaként birtokol az is, aki ugyan tudja, hogy nem ő a dolog tulajdonosa, de a birtoklását véglegesnek tekinti és ez mások felé is megnyilvánul.

Mikor tekinthető szakadatlannak a birtoklás?
Ha az elbirtoklás megszakadásához vezető ok nem áll fenn. Például, ha a tulajdonos a dolog kiadását bírósági úton nem érvényesíti, vagy tulajdonosi jogát nem gyakorolja.

Elbirtoklással nem szerzi meg a dolog tulajdonjogát az, aki a dolog birtokát bűncselekménnyel vagy erőszakos/alattomos úton szerezte meg.

A sérelemdíjról

A sérelemdíj megállapításához két feltétel megléte szükséges:
– valamely személyiségi jog megsértése
– nem vagyoni sérelem bekövetkezése.

Csak az objektív jogsértés megvalósulását szükséges bizonyítani, a hátrányt, illetve annak mértékét nem, hiszen a sérelemdíj megállapításához ez az egyetlen nélkülözhetetlen feltétel, azon túlmenően, hogy a sérelem bekövetkezése pusztán a nem vagyoni károkra vonatkozhat.
A sérelemdíj megfizetésének kötelezettsége szorosan kapcsolódik a kártérítési felelősség szabályaihoz. Tehát a sérelemdíj megfizetésére köteles személyt és a kimentés módját a kártérítésre vonatkozó szabályok alapján állapítják meg. A jogsértésnek felróhatónak kell lennie, illetve elengedhetetlen az ok-okozati összefüggés.
A sérelemdíj mértékét a bíróság egy összegben az eset körülményeire tekintettel határozza meg.

Az ajándékozási illetékkötelezettség

Az ajándékozási illetékkötelezettség:
• ingatlan ajándékozása esetén az ajándékozási szerződés megkötése napján,
• ingó, vagyoni értékű jog ajándékozása esetén
– a szerződésről kiállított okirat aláírása napján;
– ha a szerződésről csak külföldön állítottak ki okiratot, azon a napon, amelyen az illetékkötelezettséget megalapító esemény bekövetkezett,
– ha az ingó, a vagyoni értékű jog ajándékozásáról nem állítottak ki okiratot, a vagyonszerzéskor keletkezik.
A hatósági jóváhagyástól (engedélytől, hozzájárulástól, tudomásvételtől) függő vagyonszerzési jogügylettel kapcsolatban az illetékkötelezettség a jóváhagyás – több hatósági jóváhagyás esetén az utolsó jóváhagyás – napján keletkezik. Ez irányadó akkor is, ha a szerződés érvényességéhez harmadik személy beleegyezése szükséges. A felfüggesztő vagy bontó feltételtől, illetőleg a kezdő határidő bekövetkezésétől függő szerződés esetén a vagyonszerzési illetékkötelezettség a szerződés hatályának beálltakor keletkezik.

 

Felelősség az épületkárokért – kifüggesztett tárgy

Az épületre kifüggesztett tárgyak leesésével okozott kárért a károsulttal szemben az tartozik felelősséggel, akinek érdekében az adott tárgyat kifüggesztették. Ilyen kifüggesztett tárgy lehet egy reklámtábla, közvilágítási berendezés vagy éppen egy virágosláda.
Amennyiben nem állapítható meg, hogy a tárgy kifüggesztése kinek az érdekében történt, úgy az épület tulajdonosának felelősségét kell megállapítani az egyetemleges felelősség alapján.
Ha a tárgy kifüggesztése kapcsán az érdekelt személy érdekeltsége már megszűnt, de a kifüggesztett tárgy nem került eltávolításra az épületről, úgy az épület tulajdonosa fog felelősséggel tartozni a keletkezett kárért, azonban ebben az esetben az épület tulajdonosa megtérítési igénnyel léphet fel a kifüggesztésben érdekelt személlyel szemben.

 

Találás

Abban az esetben, ha valaki (feltehetően) más tulajdonában álló, elveszett dolgot talál és azt birtokba veszi, megszerzi annak tulajdonjogát feltéve, hogy:
a) megtett mindent annak érdekében, hogy a dolgot a tulajdonos visszakaphassa, és
b) a dolog tulajdonosa vagy az átvételre jogosult más személy a találástól számított 1 éven belül, (élő állat esetén 3 hónapon belül) a dologért nem jelentkezik.

Ha a dolgot többen találják meg, akkor a találótársakat a találó jogai együttesen, egymás között egyenlő arányban illetik meg és kötelességei egyetemlegesen terhelik.

Találó kötelezettségei:
Köteles a talált dolgot a találástól számított 8 napon belül a dolog elvesztőjének, tulajdonosának, a dolog átvételre jogosult más személynek vagy a találás helye szerint illetékes jegyzőnek átadni.

Kincstalálás:
Ha valaki olyan értékes dolgot talált, amelyet ismeretlen személyek elrejtettek, vagy amelynek tulajdonjoga egyébként feledésbe ment, köteles azt az államnak felajánlani.

Ha az állam a dologra nem tart igényt, akkor annak tulajdonát a találó szerzi meg. Ha az állam a dologra igényt tart, akkor a találó a dolog értékéhez mérten megfelelő díjra jogosult.

Abban az esetben, ha a talált dolog a védett kulturális javak körébe tartozik, akkor annak tulajdonjoga az államot illeti meg.

Jogi személy

Polgári jogi jogviszonyok alanya nem csak természetes személy, hanem jogi személy is lehet.

A jogi személy jogképes, azaz jogai és kötelezettségei lehetnek.

Jogképessége kiterjed minden olyan jogra és kötelezettségre, amely jellegénél fogva nem csupán az emberhez fűződhet. Ebből adódóan egy jogi személy például nem köthet házasságot. Viszont megilleti a jó hírnév védelme, illetve a névviseléshez fűződő jog.

A hatályos Polgári Törvénykönyv 5 jogi személytípust szabályoz: gazdasági társaság, alapítvány, szövetkezet, egyesülés és egyesület.

A jogi személynek saját névvel, székhellyel, tagjaitól, illetve alapítójától elkülönített vagyonnal, továbbá az ügyvezetését és képviseletét ellátó szervezettel kell rendelkeznie.

Nevének olyan mértékben kell különböznie a már nyilvántartásba vett, más jogi személyek nevétől, hogy azzal még véletlenül se legyen összetéveszthető (névkizárólagosság).

Székhelye, a jogi személy bejegyzett irodája, ahol biztosítani kell az iratok elérhetőségét, valamint a részére címzett üzleti, hivatalos küldemények fogadását.