Tartozásátvállalás

Tartozásátvállalás

Ha a kötelezett és a jogosult megállapodik egy harmadik személlyel (e fejezet alkalmazásában: átvállaló) abban, hogy az a kötelezettnek a jogosulttal szemben fennálló kötelezettségét átvállalja, a jogosult a szolgáltatást kizárólag az átvállalótól követelheti.

Az átvállalót mindazon jogok megilletik, amelyek a kötelezettet a jogosulttal szemben a szerződés alapján megillették.

A tartozásátvállalással a követelés biztosítékai megszűnnek. Fennmarad a biztosíték, ha annak kötelezettje a tartozásátvállaláshoz hozzájárul.

Birtokvédelem iránti kérelem

Birtokvédelem iránti kérelem

Birtokháborítás, illetve jogalap nélküli megfosztás esetén a birtokosnak lehetősége van a jegyzőhöz fordulni birtokvédelmi eljárás céljából. Erre egy éven belül kell sort keríteni, az eredeti állapot helyreállítása vagy a zavarás megszüntetése érdekében.

A jegyző tolmács hiányában 15, igénybevétele esetén pedig 30 napon belül köteles az eljárást lefolytatni. Amelynek keretében a felek választásuk szerint írásban vagy szóban nyilatkozatot tehetnek. Az eldöntéshez szükséges tényeket annak kell igazolnia, akinek érdekében áll, ez a bizonyítási eljárás folyamán bármikor szabadon megtehető.

A jegyző a bizonyítási eljárás végeztével eltiltja a jogsértőt a jogosulatlan tevékenységtől, amennyiben a birtokos hitelt érdemlően igazolta jogosultságát. A jegyző kérelem esetén jogosult járulékos kérdésekben is határozatot hozni. (károk, hasznok és költségek kérdésében.)

A határozattal szemben 15 napon belül lehet a bíróságnál felülvizsgálatot kérni, mivel azt közigazgatási úton támadni már nem lehet. Ezt a pert a másik féllel szemben kell megindítani.

Tartozásátvállalás

A kényszergyógykezelésről

A kényszergyógykezelést abban az esetben rendeli el a bíróság, amennyiben személy elleni erőszakos, illetve közveszélyt okozó bűncselekményt követ el egy kóros elmeállapotban szenvedő személy, aki nem büntethető, azonban szabadon bocsátása esetén fennáll a lehetősége egy újabb bűntett megvalósításának.

Elrendelésének feltétele, hogy a bűncselekményért legalább egy évig terjedő szabadságvesztés kiszabását rendeljék el, amennyiben az elkövető nem kórós elmeállapotú személy.

A beteg állapotát igazságügyi elmeorvos szakértőnek kell megállapítania. A kényszergyógykezelés nem büntetésnek, hanem intézkedésnek minősül. A kezelés kórházi körülmények között történik.

A kényszergyógykezelést a bíróság határozatlan időre rendeli el. A kezelés időtartama általában 4-5 év. Fél évente felülvizsgálatot végeznek, amelynek keretében döntenek a kényszergyógykezelés megszüntetéséről, illetve fenntartásáról.

A kezelés megszüntetése után a betegnek rendszeresen jelentkeznie kell az illetékes pszichiátriai gondozóban ellenőrzés végett.

Tartozásátvállalás

Jótállás

Aki a szerződés teljesítéséért jótállást vállal vagy jogszabály alapján jótállásra köteles, a jótállás időtartama alatt a jótállást keletkeztető jognyilatkozatban vagy jogszabályban foglalt feltételek szerint köteles helytállni a hibás teljesítésért.

Mentesül a jótállási kötelezettség alól, ha bizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett. A jótállás a jogosultnak jogszabályból eredő jogait nem érinti.

A jótállási igény a jótállási határidőben érvényesíthető. Ha a jótállásra kötelezett kötelezettségének a jogosult felhívására – megfelelő határidőben – nem tesz eleget, a jótállási igény a felhívásban tűzött határidő elteltétől számított három hónapon belül akkor is érvényesíthető bíróság előtt, ha a jótállási idő már eltelt. E határidő elmulasztása jogvesztéssel jár.

A jótállási igény érvényesítésére egyebekben a kellékszavatossági jogok gyakorlására vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

 

Tartozásátvállalás

Közvetlen bírósági letiltás

A végrehajtási lap kiállítására jogosult bíróság – a végrehajtási lap kiállítása helyett – közvetlenül letiltó végzést hoz, ha kizárólag az adós munkabéréből kell behajtani a követelést.

A letiltó végzésben a bíróság az adós munkáltatóját, illetőleg az adós számára járandóságot, illetményt, munkából eredő díjazást, juttatást, egyéb összeget rendszeresen, időszakonként visszatérően folyósító szervet vagy személyt (a továbbiakban: munkáltató) arra hívja fel, hogy – a letiltó végzés jogerőre emelkedésének bevárása nélkül – az adós munkabéréből a végzésben feltüntetett összeget vonja le, és haladéktalanul fizesse ki a végrehajtást kérőnek.

A bíróság a letiltó végzést a munkáltatónak és a feleknek kézbesítteti. A végzés elleni fellebbezésnek a letiltott összeg levonására és kifizetésére nézve nincs halasztó hatálya.

 

Tartozásátvállalás

Alkotmányjogi panasz

Az alábbiakban sorra vesszük, hogy mely esetekben nyújtható be alkotmányjogi panasz az Alkotmánybíróság elé.

Alkotmányjogi panasz benyújtásának egyik esete, amikor az egyedi ügyben érintett személy vagy szervezet ügyében lefolytatott bírósági eljárás során alaptörvény-ellenes jogszabály alkalmazására került sor és ezáltal az érintett Alaptörvényben biztosított valamely joga sérült.
Az alkotmányjogi panasz előterjesztésének másik lehetséges esete, amikor az egyedi ügyben érintetett személy vagy szervezet ügyében a bíróság alaptörvény-ellenes döntést hozott, amely sérti az érintett személy vagy szervezet Alaptörvényben biztosított jogát. Ebben az esetben fontos kritérium, hogy az érintett a jogorvoslati lehetőségeit kimerítse, ugyanis csak azt követően fordulhat az Alkotmánybírósághoz.

Alkotmányjogi panasz benyújtására a sérelmezett döntés kézbesítésétől számított 60 napon belül van lehetőség az elsőfokon eljárt bíróságon.

Az alkotmányjogi panasznak számos formai és tartalmi követelménynek kell megfelelnie, ezért célszerű ügyvédi képviselet igénybe vétele.