A közhatalom-gyakorló természetes személyek alapjogi helyzete

A közhatalom-gyakorló természetes személyek alapjogi helyzete

Az olyan természetes személyek alapjogi jogalanyiságának megítélése, akik közhatalmat is gyakorolnak (pl. rendőr, bíró), esethez kötött vizsgálatot tesz szükségessé.

Alapjogi jogképességük ugyanis szituatív: az, hogy a közhatalomgyakorló természetes személyek mennyiben élvezhetik az alapjogok védelmét, attól függ, hogy helyzetük, magatartásuk, amelynek alapjogi védelmét igénylik, emberi mivoltukhoz vagy közhatalom-gyakorlásukhoz kötődik-e.

Mivel az alapjogok funkciója a közhatalmi cselekvés korlátok közé szorítása, a közhatalom gyakorlása nem részesülhet alapjogi védelemben, e minőségével kapcsolatban a közhatalom képviselője sem hivatkozhat alapjogokra.

A közhatalmat gyakorló, a közhatalom képviseletében eljáró természetes személyeket ebben a minőségükben alapjogok nem illetik meg, közhatalom-gyakorlásukkal kapcsolatban alapjogi védelmet nem kaphatnak.
Míg ugyanezek a természetes személyek magánemberként másokhoz hasonlóan alanyai az alapjogoknak.

Olyan közhatalomgyakorló természetes személyek esetében, akik egyúttal politikai közszereplők is (pl. polgármester), ugyanakkor tekintetbe kell venni, hogy más magánszemélyekhez képest bizonyos alapjogaik nagyobb korlátozást kötelesek elviselni.

A közhatalom-gyakorló természetes személyek alapjogi helyzete

A humanitárius jog által biztosított védelem

A nemzetközi humanitárius jog az egyes személyeket megillető védelem mértékének megállapításához két fő személyi kategóriát határoz meg.

Az egyik az úgynevezett kombattánsok – a magyar terminológiában harcolók – köre. Ők jogosultak a nemzetközi jog alapján az ellenségeskedésben való közvetlen részvételre, a nemzeti belső jogrendszerek alapján pedig erre általában kötelesek is.

Elsősorban a nemzetközi jog szabályai határozzák meg, hogy kik tartoznak e személyi kategóriába, ide sorolhatók példának okán az állam katonái.

Vannak olyan személyek is, akik részt vesznek ugyan az ellenségeskedésekben, de esetükben maga a humanitárius jog zárja ki a kombattáns státuszt. Ilyenek a kémek és a zsoldosok, akiknek tevékenységét az államok nem ismerik el legitim harctéri cselekményekként.

A kombattáns elfogása esetén hadifogoly-státusra jogosult. Ez azzal jár, hogy kizárja a jogszerű harctéri cselekményért való büntethetőséget, másrészt pedig korlátok közé szorítja a fogva tartást is.

A közhatalom-gyakorló természetes személyek alapjogi helyzete

Zártörés

Kizárólag szándékosan elkövethető bűncselekmény.

Az elkövető tudatának ki kell terjednie arra, hogy a cselekmény tárgyát lefoglalták, zár alá vették, az információs rendszerben tárolt adatok megőrzésére, kötelezésről rendelkeztek, illetőleg a büntetőeljárás során adat hozzáférhetetlenné tételéről döntött a hatóság. Tehát az elkövetőnek az elkövetési tárgy eljárás alá vont jellegével kell tisztában lennie.

Az elkövetés tárgya a hatóság által lefoglalt dolog.

Az elkövetési magatartás a hatósági eljárás során elrendelt lefoglalásnál, zárlatnál vagy zár alá vételnél alkalmazott pecsét eltávolítása vagy megsértése. A pecsét alapvetően igazolja a zár alá vétel megtörténtét.

A pecsét eltávolítása a zár alá vétel külső jelének megnyilvánulását szünteti meg, megsértése pedig azt jelenti, hogy nincs biztosítva a hatósági intézkedés, azaz a lefoglalt dolgok hozzáférhetetlensége.

A közhatalom-gyakorló természetes személyek alapjogi helyzete

Perbeli egyezség

A bíróság a per bármely szakaszában megkísérelheti, hogy a felek a jogvitát vagy a vitás kérdések egy részét egyezséggel rendezzék.

A bíróság – ha annak sikerére esély mutatkozik, különösen, ha a felek bármelyike kéri – tájékoztatja a feleket a közvetítői eljárás lényegéről, igénybevételének lehetőségéről, feltételeiről és ezzel összefüggésben a szünetelés szabályairól.
Ha a felek a közvetítői eljárás során megállapodást kötnek, azt a szünetelés időtartamán belül a bírósághoz egyezségként történő jóváhagyás végett benyújthatják.

Ha az egyezség megfelel a jogszabályoknak, a bíróság azt végzéssel jóváhagyja, ellenkező esetben a jóváhagyást megtagadja, és az eljárást folytatja.

Az egyezséget jóváhagyó vagy azt megtagadó végzés ellen külön fellebbezésnek van helye. A jóváhagyó végzés elleni fellebbezésnek az egyezség végrehajtására, a megtagadó végzés elleni fellebbezésnek pedig az eljárás folytatására nincs halasztó hatálya.

A bíróság által jóváhagyott egyezségnek ugyanaz a hatálya, mint az ítéletnek.

A közhatalom-gyakorló természetes személyek alapjogi helyzete

Sérelemdíj

Akit személyiségi jogában megsértenek, sérelemdíjat követelhet az őt ért nem vagyoni sérelemért.

A sérelemdíj fizetésére kötelezés feltételeire – különösen a sérelemdíjra köteles személy meghatározására és a kimentés módjára – a kártérítési felelősség szabályait kell alkalmazni, azzal, hogy a sérelemdíjra való jogosultsághoz a jogsértés tényén kívül további hátrány bekövetkeztének bizonyítása nem szükséges.

A sérelemdíj mértékét a bíróság az eset körülményeire – különösen a jogsértés súlyára, ismétlődő jellegére, a felróhatóság mértékére, a jogsértésnek a sértettre és környezetére gyakorolt hatására – tekintettel, egy összegben határozza meg.

A pénzben kifejezett összeg jellegét tekintve kárpótlás, elégtétel az elszenvedett nem vagyoni hátrányért. Ehhez képest mértékét nem az elvesztett vagyon, hanem a jogsértés súlya, ismétlődő jellege, a felróhatóság mértéke, a jogsértés hatása határozza meg.

 

A közhatalom-gyakorló természetes személyek alapjogi helyzete

Mit tehet a vásárló, ha megszűnt az üzlet?

A kötelező jótállásról szóló rendelkezések értelmében a nagyobb értékű (általánosságban 10.000 Ft bruttó vételár feletti), rendszerint műszaki cikkek esetében a fogyasztó jótálláshoz való jogát a vásárlástól számított egy éven belül érvényesítheti.

Az általános gyakorlat szerint a fogyasztó elsősorban a kereskedőhöz fordulhat igényei érvényesítése okán.

Mi történik azonban abban az esetben, ha megszűnt az üzlet, ahol a kérdéses terméket vásárolta? Amennyiben annak az üzletnek a tulajdonosa, ahol a fogyasztó vásárolta a terméket, az adott üzleten kívül rendelkezik másik üzlettel, a fogyasztó jogosult a másik kereskedelmi egységben érvényesíteni igényeit.

Mi történik viszont abban az esetben, ha maga a vállalkozás szűnt meg? Ilyen esetben elsődlegesen annak célszerű utánajárni, hogy a kérdéses vállalkozás megszűnése jogutóddal vagy jogutód nélkül ment végbe.

Jogutódlással történő megszűnés esetén az átalakult vállalkozás jogutódja az átalakult vállalkozás átalakulás előtt keletkezett kötelezettségeiért felel, ez esetben a fogyasztó jogosult igényei érvényesítése okán a jogutódhoz fordulni.

Jogutód nélküli megszűnés esetén, mivel senki sem lép a megszűnő cég helyébe, a fogyasztónak nem lesz lehetősége panasztételi, valamint igényérvényesítési jogát gyakorolni.