A kiadatás a nemzetközi bűnügyi jogsegély egyik területe, mely során egy külföldi államnak kérelemre más állam területén tartózkodó személyt büntetőeljárás lefolytatása vagy büntetés végrehajtása céljából átadnak.

A kiadatás szabályait az 1996. évi XXXVIII. törvény a nemzetközi bűnügyi jogsegélyről tartalmazza.

Magyarországon büntetőeljárás lefolytatása céljából kiadatásnak abban az esetben van helye, ha a cselekmény mind a magyar jog, mind a külföldi állam joga szerint legalább büntetendő; szabadságvesztés vagy szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtása céljából pedig akkor, ha a kiszabott szabadságvesztés vagy az alkalmazott intézkedés még végrehajtható része a hat hónapot meghaladja.

Nincs lehetőség erre, ha a bűncselekmény mindkét ország joga szerint elévült, az elkövető kegyelmet kapott, magánindítványt nem terjesztettek elő, a kiadatás alapjául szolgáló cselekményt Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló 1990. június 19-i egyezményben részes állam bírósága jogerősen elbírálta, a megkereső állam azzal a céllal kéri egy személy kiadatását, hogy vele szemben a távollétében meghozott határozatban kiszabott szabadságvesztés büntetést vagy szabadságelvonással járó intézkedést hajtson végre, és a határozathozatalt megelőző eljárásban nem biztosították a védelemhez fűződő jogokat, a kiadni kért személy kiadásához harmadik ország vagy az Európai Unió tagállamának hozzájárulása szükséges, és a hozzájárulást a harmadik ország vagy az Európai Unió tagállama nem adja meg.

Az eljárás során a bíróság vizsgálja először, hogy a kiadatás feltételei fennállnak-e, és ennek fejében dönt az egyes kényszerintézkedésekről, mint például az ideiglenes letartóztatás. A végső döntés az igazságügyi miniszteré.

Magyar állampolgár kiadatására abban az esetben van lehetőség, ha egyidejűleg más állam állampolgára, vagy Magyarország területén nem rendelkezik lakcímmel. A kiadatást kérő állam csupán arra a bűncselekményre folytathat büntetőeljárást, ami miatt a kiadatást engedélyezték.

Kiadatási eljárásban kötelező a védő, így, ha a kiadatásra kért személynek nincs ügyvédje, annak hivatalból rendelnek ki.

A kiadatás feltétele a kiadatási egyezmény megléte más országgal. Hazánknak nincs kiadatási egyezménye többek között, Jemennel, az Egyesült Arab Emírségekkel, Iránnal, Gabonnal, Szaúd-Arábiával, illetve Szudánnal.

Az alapítvány olyan jogi személy, melyet alapítója hoz létre a létesítő okiratban foglaltak szerint, az abban megfogalmazott tartós cél megvalósítása céljából.

Tevékenységi köre korlátozott, nem alapítható gazdasági tevékenység folytatására, azonban az alapítványi cél megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági tevékenység végzésére jogosult.

Alapítvány nem csatlakozhat másik alapítványhoz és nem lehet más jogalany korlátlanul felelős tagja.

Lehetőség van arra is, hogy több személy együttesen hozzon létre alapítványt, ebben az esetben az alapítói jogokat az alapítók együttesen gyakorolják.

Az olyan természetes személyek alapjogi jogalanyiságának megítélése, akik közhatalmat is gyakorolnak (pl. rendőr, bíró), esethez kötött vizsgálatot tesz szükségessé.

Alapjogi jogképességük ugyanis szituatív: az, hogy a közhatalomgyakorló természetes személyek mennyiben élvezhetik az alapjogok védelmét, attól függ, hogy helyzetük, magatartásuk, amelynek alapjogi védelmét igénylik, emberi mivoltukhoz vagy közhatalom-gyakorlásukhoz kötődik-e.

Mivel az alapjogok funkciója a közhatalmi cselekvés korlátok közé szorítása, a közhatalom gyakorlása nem részesülhet alapjogi védelemben, e minőségével kapcsolatban a közhatalom képviselője sem hivatkozhat alapjogokra.

A közhatalmat gyakorló, a közhatalom képviseletében eljáró természetes személyeket ebben a minőségükben alapjogok nem illetik meg, közhatalom-gyakorlásukkal kapcsolatban alapjogi védelmet nem kaphatnak. Míg ugyanezek a természetes személyek magánemberként másokhoz hasonlóan alanyai az alapjogoknak.

Olyan közhatalomgyakorló természetes személyek esetében, akik egyúttal politikai közszereplők is (pl. polgármester), ugyanakkor tekintetbe kell venni, hogy más magánszemélyekhez képest bizonyos alapjogaik nagyobb korlátozást kötelesek elviselni.