Piramisjátékról beszélünk abban az esetben, ha a játékra előre meghatározott játékszabályok alapján, kockázati tényezőt tartalmazva, a résztvevők által befizetett pénz gyűjtésével és elosztásával kerül sor.

A játék lényege, hogy a nyereség nagy valószínűséggel meghaladja a befektetést.

Kiemelendő, hogy az úgynevezett Multi Level Marketing nem minősül bűncselekménynek. Ez esetben az üzletkötők beszervezése ugyan piramisszerű, de nincs pénzfizetés, általában jutaléki rendszer alapján az általuk realizált forgalomból kapnak sikerdíjat az őket beszervezők.
Rendszerét tekintve egy független termékforgalmazókból álló hálózat, mely a terméket vagy szolgáltatást közvetlenül a fogyasztóhoz juttatja el.

A büntethetőséget tekintve a játék szervezőjeként kizárólag a játék kitalálói, indítói, fenntartói büntetendők.

Az adóbevallás az adózó azonosításához, az adóalap, a mentességek, a kedvezmények, az adó, a költségvetési támogatás alapja és összege megállapításához szükséges adatokat tartalmazza.

Az adózó az önadózással megállapított adóról, továbbá költségvetési támogatásról adónként, költségvetési támogatásonként az erre a célra rendszeresített nyomtatványon adóbevallást tesz.

A költségvetési támogatás előlegének, illetve gyakoribb igénybevételének igénylése nem minősül adóbevallásnak. Az adóhatóság olyan nyomtatványt is rendszeresíthet, amely alkalmas több jogcímen fennálló adókötelezettség, költségvetési támogatásigénylés bevallására, illetve az adókötelezettség bevallása mellett költségvetési támogatás igénylésére.

Az adózónak a bevallás adatait ezer forintra kerekítve, ezer forintban kell feltüntetni.

Az adóbevallás benyújtásával egyenértékű, ha az adózó az adóhatóság által rendszeresített elektronikus űrlapon – a bevallás benyújtására előírt határidőig – nyilatkozik, hogy az adóbevallást azért nem nyújtotta be, mert adókötelezettsége nem keletkezett.

25 éve működtet ingyenes jogsegélyszolgálatot Magyarországon az Állampolgári Bizottság az Emberi Jogokért Alapítvány, olyan emberek számára, akik egy pszichiátriai kórházban, intézetben szenvedtek sérelmet.

A leggyakoribb panaszok, amelyekkel az alapítványt felkeresték: jogtalan kényszerbeszállítás a pszichiátriára, túlgyógyszerezés, indokolatlan korlátozás vagy lekötözés, megalázó bánásmód, elfogadhatatlan higiéniás körülmények, de nem egyszer jelentkeztek hozzátartozók haláleset miatt is.

A jogvédőknek számtalan esetben sikerült már elérniük, hogy az elkövetőt elmarasztalják, illetve hogy a károsult kártérítést kapjon.

Az egyik ügyben például egy idősebb nő egy Veszprém megyei kórházban kapott pszichiátriai kezelést, amelynek során az egyik pszichiátriai szert oly mértékben túladagolták, hogy a nő kis híján belehalt – életét családja gyorsaságának és kitartásának köszönhette. Lánya az alapítványhoz fordult segítségért, az alapítvány pedig az ügy dokumentálása után panasszal fordult az illetékes szervekhez. A rendőrségi vizsgálat a panaszt alaposnak találta, így a felelős pszichiáter ellen vádat emeltek, és a büntetőügy lezártával elítélték.

Egy másik esetben egy házaspár egyetemista fiát egy budapesti kórház pszichiátriai osztályára szállították, ahol a fiút az egyik reggel a csövekre felakasztva, holtan találták. A házaspár nem tudott beletörődni fiuk elvesztésébe, ezért a CCHR segítségével kártérítési pert indítottak a kórház ellen. A bíróság a pszichiátriai osztály gondatlansága miatt 5 és félmillió forint kártérítést ítélt meg a szülőknek.

Mindezzel együtt is sok még a teendő, hiszen hazánkban is használnak még elektrosokkot, rendszeresen szállítanak kényszerrel a pszichiátriára embereket – a megalázó bánásmódot, az emberi jogok elhanyagolását illetően az Alapvető Jogok Biztosa (Ombudsman) is számos alkalommal felemelte már a szavát a hazai pszichiátriák kapcsán. Mindezek még ma is rendszeresen sértik a pszichiátriai kezeltek emberi jogait, ezért nagy szükség van egy olyan jogsegélyszolgálatra, amilyet az alapítvány ingyenesen biztosít.

Ha Ön vagy barátja, családtagja sérelmet szenvedett a pszichiátrián, kérje az alapítvány segítségét!

Állampolgári Bizottság az Emberi Jogokért Alapítvány
+36-1/342-6355, +36-70/330-5384 (minden hétköznap 9.30-17 óráig)
panasz@cchr.hu
info@cchr.hu
www.emberijogok.hu

Minden információt bizalmasan kezelünk.

Az olyan természetes személyek alapjogi jogalanyiságának megítélése, akik közhatalmat is gyakorolnak (pl. rendőr, bíró), esethez kötött vizsgálatot tesz szükségessé.

Alapjogi jogképességük ugyanis szituatív: az, hogy a közhatalomgyakorló természetes személyek mennyiben élvezhetik az alapjogok védelmét, attól függ, hogy helyzetük, magatartásuk, amelynek alapjogi védelmét igénylik, emberi mivoltukhoz vagy közhatalom-gyakorlásukhoz kötődik-e.

Mivel az alapjogok funkciója a közhatalmi cselekvés korlátok közé szorítása, a közhatalom gyakorlása nem részesülhet alapjogi védelemben, e minőségével kapcsolatban a közhatalom képviselője sem hivatkozhat alapjogokra.

A közhatalmat gyakorló, a közhatalom képviseletében eljáró természetes személyeket ebben a minőségükben alapjogok nem illetik meg, közhatalom-gyakorlásukkal kapcsolatban alapjogi védelmet nem kaphatnak.
Míg ugyanezek a természetes személyek magánemberként másokhoz hasonlóan alanyai az alapjogoknak.

Olyan közhatalomgyakorló természetes személyek esetében, akik egyúttal politikai közszereplők is (pl. polgármester), ugyanakkor tekintetbe kell venni, hogy más magánszemélyekhez képest bizonyos alapjogaik nagyobb korlátozást kötelesek elviselni.