Alkotmányjogi panasz

Alkotmányjogi panasz

Az alábbiakban sorra vesszük, hogy mely esetekben nyújtható be alkotmányjogi panasz az Alkotmánybíróság elé.

1.  Alkotmányjogi panasz benyújtásának egyik esete, amikor az egyedi ügyben érintett személy vagy szervezet ügyében lefolytatott bírósági eljárás során alaptörvény-ellenes jogszabály alkalmazására került sor és ezáltal az érintett Alaptörvényben biztosított valamely joga sérült.

2. Az alkotmányjogi panasz előterjesztésének másik lehetséges esete, amikor az egyedi ügyben érintetett személy vagy szervezet ügyében a bíróság alaptörvény-ellenes döntést hozott, amely sérti az érintett személy vagy szervezet Alaptörvényben biztosított jogát. Ebben az esetben fontos kritérium, hogy az érintett a jogorvoslati lehetőségeit kimerítse, ugyanis csak azt követően fordulhat az Alkotmánybírósághoz.

Alkotmányjogi panasz benyújtására a sérelmezett döntés kézbesítésétől számított 60 napon belül van lehetőség az elsőfokon eljárt bíróságon.

Az alkotmányjogi panasznak számos formai és tartalmi követelménynek kell megfelelnie, ezért célszerű ügyvédi képviselet igénybe vétele.

Alkotmányjogi panasz

14 napos visszaküldés internetes rendelés esetén

Milyen kötelezettségei vannak a fogyasztónak?

A termék kézhezvételét követő 14 napon belül kell jeleznie elállási szándékát a webáruház felé. Ez történhet írásos formában (pl.: email, postai levél, stb.), de akár szóban (pl.: telefon, személyesen ügyfélszolgálaton) is. Az elállási jogról szóló kormányrendelet nyilatkozat-mintát is nyújt, amit szintén fel lehet használni az elállás bejelentéséhez.
A terméket vissza kell juttatni a webáruháznak: erre az elállás bejelentésétől számított 14 napon belül van lehetőség. Nem kell megérkeznie a terméknek ezen időn belül, de “útra kell indítani” a csomagot.
A visszaküldés költsége a vevőt terheli, kivéve, ha az elszállítást a webáruház magára vállalja. Ha a webáruház előzetesen nem tájékoztatta a vásárlót, hogy a visszaküldés költsége a vásárlót terheli, akkor nem neki kell fizetni.
A terméket a webáruház által kijelölt helyre kell eljuttatni. Ez lehet személyes átvételi pont, vagy postai cím is.

Alkotmányjogi panasz

Költségvetési csalás

396. § (1) Aki
a) költségvetésbe történő befizetési kötelezettség vagy költségvetésből származó pénzeszközök vonatkozásában mást tévedésbe ejt, tévedésben tart, valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz, vagy a valós tényt elhallgatja,
b) költségvetésbe történő befizetési kötelezettséggel kapcsolatos kedvezményt jogtalanul vesz igénybe, vagy
c) költségvetésből származó pénzeszközöket a jóváhagyott céltól eltérően használ fel,
és ezzel egy vagy több költségvetésnek vagyoni hátrányt okoz, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a költségvetési csalás nagyobb vagyoni hátrányt okoz, illetve
b) az (1) bekezdésben meghatározott költségvetési csalást bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el.

(3) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a költségvetési csalás jelentős vagyoni hátrányt okoz, vagy
b) a nagyobb vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalást bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el.

(4) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a költségvetési csalás különösen nagy vagyoni hátrányt okoz, vagy
b) a jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalást bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el.

(5) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a költségvetési csalás különösen jelentős vagyoni hátrányt okoz, vagy
b) a különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalást bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el.

(6) * Az (1)-(5) bekezdés szerint büntetendő, aki a jövedéki adóról szóló törvényben, valamint a felhatalmazásán alapuló jogszabályban megállapított feltétel hiányában vagy hatósági engedély nélkül jövedéki terméket előállít, megszerez, tart, forgalomba hoz, vagy azzal kereskedik, és ezzel a költségvetésnek vagyoni hátrányt okoz.

(7) Aki költségvetésből származó pénzeszközökkel kapcsolatban előírt elszámolási, számadási, vagy az előírt tájékoztatási kötelezettségének nem vagy hiányosan tesz eleget, valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz, vagy valótlan tartalmú, hamis vagy hamisított okiratot használ fel, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(8) * Korlátlanul enyhíthető annak a büntetése, aki az (1)-(6) bekezdésében meghatározott költségvetési csalással okozott vagyoni hátrányt a vádemelés előtt megtéríti. Ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha a bűncselekményt bűnszövetségben vagy különös visszaesőként követik el.

(9) E § alkalmazásában
a) költségvetésen az államháztartás alrendszereinek költségvetését – ideértve a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak költségvetését és az elkülönített állami pénzalapokat -, a nemzetközi szervezet által vagy nevében kezelt költségvetést, valamint az Európai Unió által vagy nevében kezelt költségvetést, pénzalapokat kell érteni. Költségvetésből származó pénzeszköz vonatkozásában elkövetett bűncselekmény tekintetében a felsoroltakon kívül költségvetésen a külföldi állam által vagy nevében kezelt költségvetést, pénzalapokat is érteni kell;
b) vagyoni hátrány alatt érteni kell a költségvetésbe történő befizetési kötelezettség nem teljesítése miatt bekövetkezett bevételkiesést, valamint a költségvetésből jogosulatlanul igénybe vett vagy céltól eltérően felhasznált pénzeszközt is;
c) * a különös visszaesés szempontjából hasonló jellegű bűncselekmény a költségvetést károsító bűncselekmény.

A költségvetési csaláshoz kapcsolódó felügyeleti vagy ellenőrzési kötelezettség elmulasztása
397. § A gazdálkodó szervezet vezetője, ellenőrzésre vagy felügyeletre feljogosított tagja vagy dolgozója, ha a felügyeleti vagy az ellenőrzési kötelezettség teljesítését elmulasztja, és ezáltal lehetővé teszi, hogy a költségvetési csalást a gazdálkodó szervezet tagja vagy dolgozója a gazdálkodó szervezet tevékenysége körében elkövesse, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

 

Alkotmányjogi panasz

Az EJEB-hez történő kérelem előterjesztése, jogi képviselet ellátása

A Emberi Jogok Európai Bíróságához történő kérelem benyújtásának első lépése a Bíróság webhelyéről letöltött formanyomtatvány kitöltése. Ennek kapcsán fontos, hogy kellő odafigyeléssel töltsük ki az űrlapot, hiszen a hiányosan, illetve rosszul kitöltött űrlap esetén, valamint hiányosan csatolt dokumentumoknál fennáll a veszélye annak, hogy a Bíróság elutasítja a kérelmet. A csatolandó dokumentumokat elegendő másolatban mellékelni, ugyanis a bíróság nem küldi vissza azokat az eljárás befejeztével.

A Bírósághoz kérelmet az Európa Tanács két hivatalos nyelvén – franciául és angolul –, illetve az Európa Tanács bármely tagországának hivatalos nyelvén nyújthat be.
Az eljárás megkezdéséhez nincs szükség jogi képviselőre, azonban célszerű a szakszerű és pontos ügyvitel érdekében ügyvédhez fordulni. Abban az esetben, ha mégis ügyvédhez fordul, postáznia kell a Bíróságnak egy aláírt példányt az ügyvédi meghatalmazásból, melyben felhatalmazza őt arra, hogy a Bíróság előtt képviselje Önt.

Miután összes rubrikáját kitöltötte, a formanyomtatványt a kapcsolódó iratok másolataival együtt postázza az alábbi címre:
The Registrar European Court of Human Rights Council of Europe F-67075 Strasbourg cedex

Kérelmét célszerű ajánlott levélben feladnia, és az Egyezményben megszabott határidőn belül eljuttatnia a Bírósághoz, mely annak időszerűségét a postabélyegző dátuma alapján bírálja el. Kérelmet kizárólag postai úton nyújthat be. Akkor jár el helyesen, ha kérelmét a hazai jogorvoslati lehetőségek kimerítését követően a lehető legrövidebb időn belül postázza a Bíróság címére.

 

Követeléskezelés

Követeléskezelés

Követeléskezelés során maga a követelés kezelő egy olyan élethelyzetben kerül szembe az adóssal, amely során az adós fizetési képessége meggyengül és ebből adódóan a szerződéses kötelezettségeit sem tudja időben teljesíteni, amellett, hogy további hátrányos következményekkel is szembe kell néznie. Mindezt szem előtt tartva úgy kell eljárni, hogy az adóst csak az indokolt és a legszükségesebb negatív következmények érjék. A sikeres követeléskezelés lényegi eleme a felek hatékony és jóhiszemű együttműködése, annak érdekében, hogy a tartozás rendezése minél hamarabb megtörténjen, hosszadalmas jogi eljárások és számottevő felmerülő költségek elkerülésével.

Az MNB a következő elvek figyelembe vételével várja el a követeléskezelést:
• Tisztességes és együttműködő magatartás elve
• Szakszerű és gondos magatartás elve
• A szükséges információ szolgáltatásának elve
• Fokozatosság elve
• Szabályozottság elve

Elengedhetetlen szempont az adós megfelelő tájékoztatása a tartozás rendezésének elősegítése céljából, hiszen az adós akkor tud megfelelő döntést hozni a teljesítés módjáról, ha a lehetséges alternatívákat a követeléskezelő a tudtára adja.

Néhány kulcsfogalom tisztázása fontos a követeléskezelés átlátásához:
követelés: fogyasztóval szemben fennálló,
a, pénzügyi szolgáltatás nyújtására irányuló, megszűnt szerződésből eredő,
b, követelésvásárlás keretében átvett egyéb, valamint
c, pénzügyi intézmény által megbízási jogviszony alapján kezelt egyéb pénzkövetelés.

követeléskezelés: a követeléskezelő által a követelés érvényesítése érdekében folytatott üzletszerű tevékenység, ideértve az adósokkal való kapcsolattartást, a behajtási tevékenységet és a követelések nyilvántartását is.

Követeléskezelő: a Hpt. szerinti
a) pénzügyi intézmény, amely az általa nyújtott pénzügyi szolgáltatás tekintetében jogosultként végzi a követeléskezelési tevékenységet, vagy arra megbízást ad;
b) követelésvásárlási tevékenységet végző személy, amely a követelés engedményezését követően jogosultként végzi a követeléskezelési tevékenységet, vagy arra megbízást ad;
c) megbízott függő ügynök, függő kiemelt közvetítő, amely megbízási jogviszony alapján végzi a követeléskezelési tevékenységet a megbízó pénzügyi intézmény nevében, javára és kockázatára;
d) pénzügyi intézmény, amely a követelések megbízás alapján történő kezelését, behajtását végzi;

Alkotmányjogi panasz

Adó- és közigazgatási perek

Az adózási eljárással kapcsolatos szabályokat a 2017. évi CLI. törvény az adóigazgatási rendtartásról foglalja össze.
Magyarországon az adózással kapcsolatos eljárások kétfokú rendszerben zajlanak.
Először az adóhatóság a lefolytatott ellenőrzésről jegyzőkönyvet készít, majd azt elküldi az adózó részére. Az első fokú határozatot a NAV hozza meg a saját megállapításai, valamint az adózó nyilatkozatai és észrevételei alapján. Ekkor megállapíthat az adózó javára, illetve terhére is adókülönbözetet, de le is zárhatja megállapítás nélkül az ellenőrzést. Egyet nem értés esetén lehetőség van fellebbezésre másodfokú adóhatóságnál, abban az esetben azonban, ha az említett adóhatóság a határozatot nem vagy csak részben változtatja meg, lehetőségünk van bírósághoz fordulni.

A közigazgatási perekkel kapcsolatos szabályokról bővebb információt a 2016. évi CL. törvény [ Ákr. ], valamint a 2017. évi I. törvény [ Kp. ] tartalmaz. A közigazgatási jogvita alanyai: valamely közigazgatási szerv és az érintett jogalany.
A közigazgatási jogvita tárgya a közigazgatási szerv közigazgatási jog által szabályozott, az azzal érintett jogalany jogi helyzetének megváltoztatására irányuló vagy azt eredményező cselekményének, vagy a cselekmény elmulasztásának jogszerűsége.

Az eljárás fajtái: automatikus döntéshozatali eljárás, sommás vagy teljes eljárás.
40. § [Automatikus döntéshozatal]
Automatikus döntéshozatalnak van helye, ha
a) azt törvény vagy kormányrendelet megengedi,
b) a hatóság részére a kérelem benyújtásakor minden adat rendelkezésére áll,
c) a döntés meghozatala mérlegelést nem igényel, és
d) nincs ellenérdekű ügyfél.

41. § [A sommás eljárás]
(1) * Sommás eljárásnak van helye, ha
a) a hiánytalanul előterjesztett kérelem és mellékletei, valamint a hatóság rendelkezésére álló adatok alapján a tényállás tisztázott és
b) nincs ellenérdekű ügyfél.

42. § * [Kérelem teljes eljárásban való elbírálása]
Ha az automatikus döntéshozatali eljárásban és a sommás eljárásban hozott döntéssel szemben fellebbezésnek nincs helye, a döntés közlését követő öt napon belül az ügyfél kérheti, hogy a hatóság a kérelmét ismételten, teljes eljárásban bírálja el.