A pénzbüntetés

A pénzbüntetés

A pénzbüntetés kiszabásánál, a bűncselekmény tárgyi súlyára tekintettel meg kell állapítani a pénzbüntetés napi tételeinek számát, valamint az egynapi tételnek megfelelő összeget. Ez utóbbi megállapítása során figyelemmel kell lenni az elkövető vagyoni, jövedelmi, személyi viszonyaira és életvitelére.

A pénzbüntetés legkisebb mértéke harminc, legnagyobb mértéke ötszáznegyven napi tétel. Egynapi tétel összegét legalább ezer, legfeljebb ötszázezer forintban kell meghatározni.

Tekintettel az elkövető vagyoni, jövedelmi viszonyaira, a bíróság az elkövető számára részletfizetést engedélyezhet.

A pénzbüntetést vagy annak meg nem fizetett részét a bíróság szabadságvesztésre változtatja át, ha az elítélt a pénzbüntetést nem fizeti meg, vagy részletfizetés esetén az egyhavi részlet megfizetését elmulasztja.

Pénzbüntetés kiszabásának kötelező esetéről abban az esetben beszélhetünk, amikor az elkövető a bűncselekményt haszonszerzés céljából követte el és emiatt őt határozott ideig tartó szabadságvesztésre ítélik, továbbá megfelelő jövedelemmel vagy vagyonnal rendelkezik.

A pénzbüntetés

Piramisjáték szervezése

Piramisjátékról beszélünk abban az esetben, ha a játékra előre meghatározott játékszabályok alapján, kockázati tényezőt tartalmazva, a résztvevők által befizetett pénz gyűjtésével és elosztásával kerül sor.

A játék lényege, hogy a nyereség nagy valószínűséggel meghaladja a befektetést.

Kiemelendő, hogy az úgynevezett Multi Level Marketing nem minősül bűncselekménynek. Ez esetben az üzletkötők beszervezése ugyan piramisszerű, de nincs pénzfizetés, általában jutaléki rendszer alapján az általuk realizált forgalomból kapnak sikerdíjat az őket beszervezők.
Rendszerét tekintve egy független termékforgalmazókból álló hálózat, mely a terméket vagy szolgáltatást közvetlenül a fogyasztóhoz juttatja el.

A büntethetőséget tekintve a játék szervezőjeként kizárólag a játék kitalálói, indítói, fenntartói büntetendők.

A pénzbüntetés

Az adóbevallás általános szabályai

Az adóbevallás az adózó azonosításához, az adóalap, a mentességek, a kedvezmények, az adó, a költségvetési támogatás alapja és összege megállapításához szükséges adatokat tartalmazza.

Az adózó az önadózással megállapított adóról, továbbá költségvetési támogatásról adónként, költségvetési támogatásonként az erre a célra rendszeresített nyomtatványon adóbevallást tesz.

A költségvetési támogatás előlegének, illetve gyakoribb igénybevételének igénylése nem minősül adóbevallásnak. Az adóhatóság olyan nyomtatványt is rendszeresíthet, amely alkalmas több jogcímen fennálló adókötelezettség, költségvetési támogatásigénylés bevallására, illetve az adókötelezettség bevallása mellett költségvetési támogatás igénylésére.

Az adózónak a bevallás adatait ezer forintra kerekítve, ezer forintban kell feltüntetni.

Az adóbevallás benyújtásával egyenértékű, ha az adózó az adóhatóság által rendszeresített elektronikus űrlapon – a bevallás benyújtására előírt határidőig – nyilatkozik, hogy az adóbevallást azért nem nyújtotta be, mert adókötelezettsége nem keletkezett.

A közös megegyezés

A közös megegyezés

A Munka Törvénykönyve a munkaviszony megszüntetésének három formáját határozza meg: közös megegyezés, felmondás, azonnali hatályú felmondás.

Ebben a blogbejegyzésben a közös megegyezéssel fogunk bővebben foglalkozni.

A közös megegyezést minden esetben kötelező írásba foglalni. Írásba foglalás hiányában a megállapodás érvénytelen, kivéve, ha annak teljesítése a felek akaratával egyezően végbement. Határozott, illetve határozatlan idejű munkaszerződés is megszüntethető közös megegyezéssel.

A munkáltató nem gyakorolhat nyomást a munkavállalóra, továbbá nem tévesztheti meg a közös megegyezést illetően. A megállapodásban kötelező rögzíteni a felek akaratát és a munkaviszony megszűnésének időpontját. A munkáltatónak kötelező megfelelő gondolkodási időt biztosítania a munkavállaló részére a megállapodás kapcsán.

A közös megegyezés megtámadható, amennyiben bármelyik fél lényeges körülményt illetően tévedésben volt, továbbá ezt a másik fél okozta vagy felismerhette. Jogellenes fenyegetés esetén is megtámadható a megállapodás.

A pénzbüntetés

Ingyenes jogsegély pszichiátriai jogsértések esetén

25 éve működtet ingyenes jogsegélyszolgálatot Magyarországon az Állampolgári Bizottság az Emberi Jogokért Alapítvány, olyan emberek számára, akik egy pszichiátriai kórházban, intézetben szenvedtek sérelmet.

A leggyakoribb panaszok, amelyekkel az alapítványt felkeresték: jogtalan kényszerbeszállítás a pszichiátriára, túlgyógyszerezés, indokolatlan korlátozás vagy lekötözés, megalázó bánásmód, elfogadhatatlan higiéniás körülmények, de nem egyszer jelentkeztek hozzátartozók haláleset miatt is.

A jogvédőknek számtalan esetben sikerült már elérniük, hogy az elkövetőt elmarasztalják, illetve hogy a károsult kártérítést kapjon.

Az egyik ügyben például egy idősebb nő egy Veszprém megyei kórházban kapott pszichiátriai kezelést, amelynek során az egyik pszichiátriai szert oly mértékben túladagolták, hogy a nő kis híján belehalt – életét családja gyorsaságának és kitartásának köszönhette. Lánya az alapítványhoz fordult segítségért, az alapítvány pedig az ügy dokumentálása után panasszal fordult az illetékes szervekhez. A rendőrségi vizsgálat a panaszt alaposnak találta, így a felelős pszichiáter ellen vádat emeltek, és a büntetőügy lezártával elítélték.

Egy másik esetben egy házaspár egyetemista fiát egy budapesti kórház pszichiátriai osztályára szállították, ahol a fiút az egyik reggel a csövekre felakasztva, holtan találták. A házaspár nem tudott beletörődni fiuk elvesztésébe, ezért a CCHR segítségével kártérítési pert indítottak a kórház ellen. A bíróság a pszichiátriai osztály gondatlansága miatt 5 és félmillió forint kártérítést ítélt meg a szülőknek.

Mindezzel együtt is sok még a teendő, hiszen hazánkban is használnak még elektrosokkot, rendszeresen szállítanak kényszerrel a pszichiátriára embereket – a megalázó bánásmódot, az emberi jogok elhanyagolását illetően az Alapvető Jogok Biztosa (Ombudsman) is számos alkalommal felemelte már a szavát a hazai pszichiátriák kapcsán. Mindezek még ma is rendszeresen sértik a pszichiátriai kezeltek emberi jogait, ezért nagy szükség van egy olyan jogsegélyszolgálatra, amilyet az alapítvány ingyenesen biztosít.

Ha Ön vagy barátja, családtagja sérelmet szenvedett a pszichiátrián, kérje az alapítvány segítségét!

Állampolgári Bizottság az Emberi Jogokért Alapítvány
+36-1/342-6355, +36-70/330-5384 (minden hétköznap 9.30-17 óráig)
panasz@cchr.hu
info@cchr.hu
www.emberijogok.hu

Minden információt bizalmasan kezelünk.

A pénzbüntetés

Alaki jogerő

A jogerő a határozat fellebbezéssel való megtámadhatatlanságát jelenti.

Az alaki jogerő a rendes perorvoslattal való megtámadhatatlanságot jelenti, amely az ítéletek, végzések esetében a fellebbezéssel való megtámadhatatlanságban, a bírósági és fizetési meghagyás esetén az ellentmondással való megtámadhatatlanságban nyilvánul meg.

Az alaki jogerő tehát akkor áll fenn, ha a határozat rendes perorvoslattal egyáltalán nem támadható meg, illetve a rendes perorvoslati jog valamilyen oknál fogva kimerült.
Az alaki jogerő azonban nem jelent abszolút támadhatatlanságot, mert a jogerős határozattal szemben is igénybe vehetők perorvoslatok, sőt, végső soron a határozat kijavítása időkorlát nélkül teszi lehetővé valamely határozat megváltoztatását.

Az alaki jogerő beálltának ideje attól függ, hogy a határozat rendes perorvoslattal (általában fellebbezéssel, de különös esetben: ellentmondással) még megtámadható-e.
Ha nem támadható meg, az alaki jogerő a határozat kihirdetésével beáll. A jogerő beálltától számított határidőket azonban a kézbesítésre kerülő határozatoknál a kézbesítés időpontjától kell számítani.
Amennyiben a határozat kihirdetésre nem kerül, a jogerő a közlés (kézbesítés) időpontjától él.