A nemzetközi humanitárius jogot akkor kell alkalmazni, ha államok között, bármilyen oknál fogva fegyveres összeütközés tör ki.
A nemzetközi humanitárius jog az egyes személyeket megillető védelem mértékének megállapításához két fő személyi kategóriát határoz meg.
Az egyik az úgynevezett kombattánsok – a magyar terminológiában harcolók – köre. Ők jogosultak a nemzetközi jog alapján az ellenségeskedésben való közvetlen részvételre, a nemzeti belső jogrendszerek alapján pedig erre általában kötelesek is.
Elsősorban a nemzetközi jog szabályai határozzák meg, hogy kik tartoznak e személyi kategóriába, ide sorolhatók példának okán az állam katonái.
Vannak olyan személyek is, akik részt vesznek ugyan az ellenségeskedésekben, de esetükben maga a humanitárius jog zárja ki a kombattáns státuszt. Ilyenek a kémek és a zsoldosok, akiknek tevékenységét az államok nem ismerik el legitim harctéri cselekményekként.
A kombattáns elfogása esetén hadifogoly-státusra jogosult. Ez azzal jár, hogy kizárja a jogszerű harctéri cselekményért való büntethetőséget, másrészt pedig korlátok közé szorítja a fogva tartást is.
