A költségkedvezmények rendszere

A költségkedvezmények segítséget nyújtanak a feleknek rászorultsági okok esetén.

A peres eljárásokban az alábbi kedvezmények vehetők igénybe:
Tárgyi / személyes költségmentesség : A legteljesebb kedvezményt nyújtja a rászorult fél számára, a perrel összefüggő összes költség alól mentesül a fél, aki számára nyújtják. Személyes költségmentesség esetében a bíróság határoz.
Munkavállalói költségmentesség, ami még kedvezőbb feltételek mellett alkalmazható.

Tárgyi / személyes költségfeljegyzés, amin belül részleges és teljes kedvezmény is igényelhető a fél anyagi körülményeinek a függvényében.

Tárgyi és személyes illetékmentesség: egyaránt mentesít az illeték megelőlegezése és viselése alól.
Tárgyi illetékfeljegyzés, ami az illeték előzetes megfizetése alól mentesít.
Mérsékelt illeték esetén a perbeli cselekményhez fűződő illeték bizonyos százalékát kell megfizetni.
Pártfogó ügyvédi díj előlegezése illetve megtérítése, amiről a jogi segítségnyújtó szolgálat határoz.

Az elbírálás:
A tárgyi költségkedvezményekről a bíróság dönt hivatalból, ennek ellenére a keresetlevélben a feleknek hivatkozniuk kell rá.
A mérsékelt illetéket illetve a személyes illetékmentességet az Illeték törvény alapján a bíróság állapítja meg.
Főszabály szerint a legkisebb öregségi nyugdíj összege az irányadó a kedvezmények elbírálásakor. A kérelmező félnek költségkedvezményt lehet nyújtani abban az esetben is, ha a feltételeknek nem felel meg, de körülményei alapján megállapítható, hogy létfenntartása veszélyeztetett.

 

Bíróságra tanúnak idéztek – mit tegyek?

Amennyiben bíróságtól tanúként idézést kapott, az alábbiakban leírtakkal érdemes tisztában lennie.

Bárkit tanúként idézhet a bíróság, akinek olyan tényről lehet tudomása, ami az adott eljárásban bizonyítandó.
A bíróság a tanúként kihallgatandó személynek idézést küld, amely tartalmaz minden fontos információt az adott eljárásról, hogy milyen ügyben, hol és mikor kötelező megjelennie.
Tanúkénti idézés esetén megjelenési kötelezettsége van a bíróságon, azonban amennyiben alapos ok miatt nem tud megjelenni, előzetesen, írásban, az ok igazolásával és az idézésben szereplő ügyszám megjelölésével be kell jelentenie távolmaradását a bírósághoz. Ha távolmaradását nem igazolja a bíróság pénzbírságot szabhat ki vagy elrendelheti a rendőrség által történő elővezetését.

Kérdésként merülhet fel, hogy megjelenési kötelezettségének hogyan tud eleget tenni a bíróságon, szabadságot kell kivennie munkahelyén vagy a munkavégzés önmagában lehet-e alapos ok a távolmaradásra?
Az Mt. 55. § (1) bekezdés i) pontja alapján „A munkavállaló mentesül rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól … bíróság vagy hatóság felhívására, vagy az eljárásban való személyes részvételhez szükséges időtartamra.” Ennek értelmében a munkáltatónak szabadság kivételére utasítás nélkül el kell engednie munkavállalóját a bírósági tárgyalásra, különben jogsértő módon jár el.

Milyen jogai vannak a tulajdonosnak haszonélvezet fennállásakor?

Részlet a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényből
5:152. § [A tulajdonos jogai a haszonélvezet fennállása alatt]

(1) A tulajdonos jogosult a haszonélvezet gyakorlását ellenőrizni.
(2) Ha a haszonélvező a dolgot nem rendeltetésének megfelelő módon használja vagy rongálja, illetve rendeltetését meg nem engedett módon megváltoztatja, továbbá ha a dolognak a haszonélvezet megszűntével való visszaadását egyébként veszélyezteti, a tulajdonos megfelelő biztosítékot követelhet, ha tiltakozása nem vezetett eredményre.
(3) Ha a haszonélvező nem ad megfelelő biztosítékot, a bíróság a tulajdonos kérelmére a haszonélvezeti jog gyakorlását biztosíték adásáig felfüggesztheti.
(4) A tulajdonost ezek a jogok azzal szemben is megilletik, akinek a haszonélvező a haszonélvezetből fakadó jogok gyakorlását átengedte. Ebben az esetben a megfelelő biztosíték elmaradása esetén a bíróság a harmadik személyt a haszonélvező által a részére átengedett jog gyakorlásától eltiltja.
(5) A haszonélvezeti jog fennállása alatt a tulajdonos a birtoklás, a használat és a hasznok szedésének jogát annyiban gyakorolhatja, amennyiben a haszonélvező e jogokkal nem él.

Elévülés a polgári jogban

Az elévülés valamely jog állam előtti érvényesíthetőségének időmúlás következtében történő megszűnése.
Az IDŐMÚLÁS a kötelemből fakadó igények érvényesítésére kétféle hatást gyakorolhat:
1. JOGVESZTÉS, amely megszünteti magát az alanyi jogot.
pl. fuvarozás: ha az átvételkor felismerhető, hogy a küldemény hiányos vagy sérült, a fuvarozóval szemben az igényt haladéktalanul érvényesíteni kell. Ennek elmulasztása jogvesztéssel jár.
2. ELÉVÜLÉS: amikor maga az alanyi jog nem szűnik meg, csak annak bírói úton való érvényesíthetősége lesz kizárt az állami kényszer útján történő érvényesíthetősége vész el.
Az időmúlásnak az alanyi jogot megszüntető hatása (azaz jogvesztés) csak abban az esetben érvényesül, ha a jogszabály ezt az adott jogviszonyra vonatkozóan kifejezetten kimondja.
TEHÁT: a jogosultság gyakorlására és követelés érvényesítésére jogszabályban előírt határidő eltelte jogvesztéssel akkor jár, ha ezt jogszabály kifejezetten így rendeli.
Ha a határidő nem jogvesztő, akkor arra az ELÉVÜLÉS szabályait kell alkalmazni.
Az elévülési idő FŐSZABÁLY szerint a követelések esetén 5 év (ha a Ptk. eltérően nem rendelkezik)
Az elévülési idő akkor kezdődik, amikor a követelés esedékessé válik.
A felek megállapodhatnak eltérő elévülési időben is.
Az elévülési idő megváltoztatására irányuló megállapodást írásba kell foglalni.
Az elévülést kizáró megállapodás SEMMIS, azaz ilyen jellegű megállapodás nem lehetséges.
Az elévült követelést bírósági eljárásban nem lehet érvényesíteni (ha a Ptk. eltérően nem rendelkezik)
Az elévülés a kötelezettnek a szolgáltatás teljesítésére vonatkozó kötelezettségét nem érinti.
Az elévült követelés alapján teljesített szolgáltatást a követelés elévülésére tekintettel visszakövetelni nem lehet.
A főkövetelés elévülésével az attól függő mellékkövetelések is elévülnek.
A mellékkövetelések elévülése a főkövetelés elévülését nem érinti
Az elévülés hivatalból nem vehető figyelembe, arra az érdekeltnek kell hivatkoznia. A bizonyítás az érdekeltet terheli.
Az elévülés úgynevezetten nyugszik, ha:
a követelést a jogosult menthető okból nem tudja érvényesíteni.
Az elévülés (idő) megszakad, ha:
1. a tartozást a kötelezett elismeri;
2. a kötelemet megegyezéssel módosítják vagy egyezséget kötnek;
3. a követelést a kötelezettel szemben bírósági eljárásban érvényesítik,
4. a követelést csődeljárásban bejelentik.
Az elévülés megszakításától vagy az elévülést megszakító eljárás jogerős befejezésétől
az elévülés újból kezdődik.

Jogalap nélküli gazdagodás

Aki másnak rovására jogalap nélkül jut vagyoni előnyhöz, köteles ezt az előnyt visszatéríteni.

Nem köteles visszatéríteni az, aki a visszakövetelés előtt elesett a gazdagodástól, kivéve, ha:
a) rosszhiszeműen jutott a gazdagodáshoz, vagy
b) a gazdagodás megszűnésével kapcsolatban őt felróhatóság terheli.

Mit is jelent ez?
Valaki vagyon hátrányt szenved, míg a másik fél vagyon előnyhöz jut, anélkül, hogy a vagyoneltolódásnak lenne jogalapja. A gazdagodás meg-és visszatérítésének a kötelezettsége.

Mit kell visszatérítenie a jóhiszemű jogalap nélkül gazdagodónak?
Ami a gazdagodásából a visszaköveteléskor még megvan.

Mit nem kell visszatérítenie a jóhiszemű jogalap nélkül gazdagodónak?
A létfenntartás céljára adott és felhasznált juttatást.

Ha rosszhiszemű a jogalap nélkül gazdagodó?
A gazdagodását vissza kell térítenie, függetlenül attól, hogy az a visszaköveteléskor megvan, vagy már nincs meg.

Érvénytelen házasság

Házasság akkor jön létre, ha az együttesen jelen lévő, nagykorú férfi és nagykorú nő az anyakönyvvezető előtt, 2 tanú jelenlétében személyesen (főosztály szerint nyilvánosan, az önkormányzat hivatali helyiségében) kijelenti, hogy egymással házasságot köt.

A gyámhatóság a 16. életévét betöltött korlátozottan cselekvőképes kiskorúnak a házasságkötésre engedélyt adhat.

Kivel nem házasodhatunk össze?
Az egyenesági rokonokkal; a testvérrel; a testvérnek testvére vér szerinti leszármazójával.

Az örökbefogadás fennállása alatt az örökbefogadó az örökbefogadottal nem köthet házasságot, kivéve, ha a jegyző e házassági akadály alól a házasságkötés előtt vagy a házasság fennállása alatt felmentést ad. A jegyző csak akkor adhat felmentést, ha a házassággal létrejövő kapcsolat a születendő gyermekek egészségét nem veszélyezteti.

Jogilag nincs kizárva annak lehetősége, hogy a mostoha testvérek és a nevelt testvérek házasságot kössenek. Illetve az örökbefogadott testvérek is köthetnek egymással házasságot, de csak abban az esetben, ha nem vér szerinti testvérek.

Magyarországon a monogámia elve érvényesül, tehát érvénytelen akkor (is) a házasság, ha a házasulók valamelyikének korábbi házassága még fennáll.