Jogátruházás

Jogátruházás

A jogátruházás eseteit magyarázzuk és részletezzük az alábbiakban, mit is jelent valójában a jogátruházás. 

A jogosult jogát másra átruházhatja, kivéve, ha jogszabály a jog forgalomképességét kizárja vagy a forgalomképtelenség a jog természetéből egyértelműen következik.

Ha a Polgári Törvény Könyv eltérően nem rendelkezik, a jog átruházással való megszerzéséhez az átruházásra irányuló szerződés vagy más jogcím és a jogátruházás szükséges. A jogátruházás az átruházó és az új jogosult szerződése, amellyel az új jogosult az átruházó helyébe lép.

A jogok átruházására az engedményezésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. Ha a jog fennállását közhiteles nyilvántartás tanúsítja, a jog átruházásához az engedményezésen felül a jogosult személyében bekövetkezett változásnak a nyilvántartásba való bejegyzése szükséges.

Jogátruházás

Közös tulajdon megszüntetése

Mit lehet megtenni a közös dologgal, vagy miként lehet megszüntetni a továbbiakban már nem kívánt közös tulajdont. Ezekre próbálunk választ adni az alábbi bejegyzésben.

A Ptk. közös tulajdon megszüntetéséről szóló szabályai szerint a közös tulajdon megszüntetését bármelyik tulajdonostárs követelheti, s e jogáról a tulajdonostárs érvényesen nem mondhat le.

A közös tulajdon tárgyait elsősorban természetben kell megosztani. Amennyiben ez indokolt, a bíróság a közös tulajdon tárgyainak egy részét vagy valamennyi tárgyat ellenérték fejében egy vagy több tulajdonostárs tulajdonába adhatja, ehhez azonban szükséges a tulajdont megszerző tulajdonostárs beleegyezése is.

Amennyiben a közös tulajdon természetben való megosztása valamilyen okból kifolyólag nem lehetséges, a közös tulajdon tárgyait értékesíteni kell és az értékesítésből befolyt ellenértéket kell a tulajdonostársak között tulajdonhányadaik arányában szétosztani. Fontos azonban, hogy értékesítés esetén is megilleti az elővásárlási jog a tulajdonostársakat harmadik személyekkel szemben. Ebben az esetben a Ptk. az elővásárlási jogról szóló általános szabályai rendeli alkalmazni. Legyen szó a közös tulajdon tárgyának, ellenérték fejében valamely tulajdonostárs tulajdonába adásáról vagy a közös tulajdon tárgyainak árverésen történő értékesítéséről, a bíróság a legkisebb vételárat ítéletben állapítja meg.

A Ptk. speciális szabályokat is tartalmaz, amennyiben a közös tulajdon tárgya ingatlan. A bíróság a Ptk. szerint például jogosult a tulajdonostárs tulajdoni hányadával arányos használati jogot alapítani arra a közös tulajdonban lévő ingatlanra, melyben a tulajdonostárs benne lakik.

Jogátruházás

Végrehajtási ügyek

A bírósági végrehajtás szabályozásának tekintetében a magyar jog megkülönbözteti az általános végrehajtási eljárást, valamint a különleges végrehajtási eljárásokat. Az általános szabályok szerinti végrehajtási eljárás a belföldi végrehajtható határozaton (okiraton) alapuló pénzkövetelés kielégítésére irányul.

Ezzel szemben a különleges végrehajtási eljárások a következőkre irányulhatnak:
• meghatározott cselekmény végrehajtására;
• kielégítés helyett csak követelés biztosítására;
• külföldi határozat végrehajtására;
• zálogtárgy egyszerűsített végrehajtási értékesítésére;
• vagyonelkobzásra;
• tartásra kötelezett adós adatainak beszerzésére.

A Polgári Perrendtartás a következő módon rendszerezi a végrehajtási pereket:
• Végrehajtás megszüntetése és korlátozása iránt indított per
• Végrehajtási igényper
• Foglalás tűrése iránti per
• Követelés behajtása iránti per
• A végrehajtási eljárásba történő bekapcsolódás engedélyezése iránti per

A végrehajtás szakaszai tekintetében első helyen áll a végrehajtás elrendelése. Ekkor kibocsájtják a végrehajtó okiratot és a bíróság dönt arról, hogy van-e helye a végrehajtásnak, életbe léphet-e az állami kényszer. A következő szakasz a végrehajtás foganatosítása. Amennyiben pénzkövetelést érvényesítenek végrehajtással – az adós pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt vagyonát, munkabérét, egyéb járandóságát, majd ingóságait, végül ingatlanát vonják végrehajtás alá. Ezeket a vagyontárgyakat először lefoglalják, majd – ha szükséges – értékesítik. Értékesítésre csak az ingóságok és ingatlanok tekintetében kerülhet sor. A lefoglalt vagyontárgyak értékét – a végrehajtás költségeinek levonását követően – a fennálló követelés erejéig a jogosult részére fizetik meg. A végrehajtás foganatosításának szakaszában a legtöbb feladata a bírósági végrehajtóknak van.

Jogátruházás

Fizetési meghagyást kaptam, mit tegyek?

A fentiek alapján már tudjuk, hogy milyen lehetőségei vannak.

Tartozását elismerheti, kérhet részletfizetést vagy halasztást, illetve a kézhezvételtől számított 15 napon belül a fizetési meghagyásnak ellentmondhat. Amennyiben vitatja az összeget, annak jogalapját, avagy mindkettőt, úgy beadványt – ellentmondást – kell írnia a közjegyzőnek. A közjegyző azt megküldi majd a jogosultnak, akinek 15 napja lesz keresetlevelet benyújtani a közjegyző végzésében megjelölt bíróságra.

Nagy tévhit, hogy az elévült követelés esetén nem kell tennünk semmit: az elévülésre mindig a kötelezettnek, tehát az adósnak kell hivatkozni!

Jogátruházás

Ellentmondott az adós, mit kell tennem? Hogyan történik a végrehajtás fmh. esetén?

Amennyiben az adós ellentmondással élt, úgy az ellentmondás kézhezvételétől számított 15 napon belül keresetlevelet kell beadnunk a végzésben megjelölt bírósághoz. Ezt természetesen nem kötelező megtenni, ám keresetlevél hiányában az eljárás megszűnik. Kiemelendő, hogy jogosultak vagyunk később újra megpróbálni behajtani a pénzkövetelést egy újabb fizetési meghagyásos eljárásban.

Ha a fizetési meghagyás jogerőre emelkedik, akkor a kérhetjük annak végrehajtását. A végrehajtás csak annál a közjegyzőnél kérhető, akinél jogerőre emelkedett a fizetési meghagyás, tehát aki kibocsátotta és meghozta a jogerőről szóló végzést.

A fizetési meghagyás végrehajtását nem kötelező feltétlenül a teljes tartozás összegére kérni. Kiemelendő, hogy ha jogi képviselővel járunk el és hiányos kérelmet terjesztünk elő, azt hiánypótlásra a közjegyző nem adja vissza: elutasítja.

Jogátruházás

A végrehajtás díjköteles?

A végrehajtás elrendelése – amelyet külön kell kérelmezni – is természetesen díjköteles, hiszen ez már innentől a végrehajtó hatásköre lesz, a díjat a végrehajtási kérelem előterjesztésekor vagyunk kötelesek megfizetni.

A végrehajtási díj mértéke a végrehajtandó követelés járulékok nélkül számított összegének (díjalap) 1%-a, minimum 8.000 forint, de maximum 150.000 forint. Amennyiben – több adós esetén – az ugyanazon fizetési meghagyásban ugyanazon követelésben marasztalt egyetemleges adóstársakkal szemben egyidejűleg kérjük a végrehajtás elrendelését, akkor a teljes díjat csak az egyikük után kell megfizetni, a további egyetemleges adóstársak után csak 8.000 – 8.000 Ft a végrehajtási díj.

Fontos megjegyeznünk, hogy a végrehajtás elrendelésének díja nem a végrehajtói költséget jelenti, tehát mindenképpen számolnunk kell a végrehajtónál jelentkező költségekkel, amelyeket nekünk kell megelőlegezni. Ezeket a költségeket a végrehajtó a végrehajtási eljárás során behajtja a tartozással együtt az adóson.