A képmáshoz és a hangfelvételhez való jog

A képmáshoz és a hangfelvételhez való jog

Képmás vagy hangfelvétel elkészítéséhez és felhasználásához az érintett személy hozzájárulása szükséges.

Nincs szükség az érintett hozzájárulására a felvétel elkészítéséhez és az elkészített felvétel felhasználásához tömegfelvétel és nyilvános közéleti szereplésről készült felvétel esetén.

A bírói gyakorlatban tipikus eset a jogsértésre a képmás vagy hangfelvétel nyilvánosságra hozatala is.

Fontos szabály, hogy a felvétel elkészítéséhez adott hozzájárulás nem jelenti azt, hogy az érintett személy a nyilvánosságra hozatalhoz is hozzájárult.

A képmáshoz és a hangfelvételhez való jog

Az ajándék visszakövetelése

Ajándék visszakövetelésére csak a törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén van lehetőség.

Az ajándékot visszakövetelheti az ajándékozó az alábbi esetekben:

– Ha a szerződéskötés után olyan változások következnek be, amik az ajándékozó létfenntartását veszélyeztetik.
Fontos, megjegyezni, hogy a megajándékozott létfenntartását sem veszélyeztetheti az ajándék visszaadása. Amennyiben például az elajándékozott ingatlan a visszakövetelés idején már nincs meg, nem felel a megajándékozott az ajándékozó követeléséért.
A megajándékozott akkor sem köteles visszaadni az ajándékot, ha az ajándékozó létfenntartását járadék, vagy természetbeni tartás útján megfelelően biztosítja.

– Ha a megajándékozott vagy a vele együtt élő hozzátartozója, az ajándékozó vagy közeli hozzátartozója ellen súlyos jogsértést követ el.
Ebben az esetben a megajándékozott az ajándék helyébe lépett értékkel is felel, hiszen itt a jogszabály a jogsértést szankcionálja. Nincs helye visszakövetelésnek, amennyiben az ajándékozó a sérelmet megbocsátotta.
A visszakövetelésről való lemondásnak, illetve megbocsátásnak minősül, ha az ajándékozó az ajándékot megfelelő ok hiányában hosszabb ideig nem követeli vissza.

Meghiúsult feltevés esetén.
A fent említett eseteken túl, lehetőség van az ajándék visszakövetelésére akkor is, ha a szerződéskötésre olyan feltevés miatt került sor, ami utóbb véglegesen meghiúsult, és enélkül az ajándékozásra nem is került volna sor. Amennyiben mindegyik tényállási elem megvalósul, az ajándékozó az ajándék helyébe lépett értéket is követelheti.

A képmáshoz és a hangfelvételhez való jog

Elbirtoklás

Az elbirtoklás egy tulajdonszerzési mód, amelyet a Polgári Törvénykönyv is szabályoz.

A törvénykönyv alapján a dolog tulajdonát megszerzi az a személy, aki a dolgot ingatlan esetén tizenöt, ingó dolog esetén tíz éven át sajátjaként szakadatlanul birtokolja.
Az összes feltételnek teljesülnie kell ahhoz, hogy a tulajdonszerzés bekövetkezzen.

A tulajdonjog megszerzése csak abban az esetben lehetséges, ha a tulajdonos nem gyakorolja tulajdonosi jogait. Amennyiben a tulajdonos nem használja az ingatlant, de megterheli, elidegeníti vagy egyéb módon rendelkezik felette, akkor megszakad az elbirtoklási idő, és a tulajdonszerzés nem következik be. Kizárt az elbirtoklás abban az esetben is, ha a bűncselekmény útján kerül az elbirtokló hatalmába az elbirtoklás tárgya.

A jóhiszeműség is feltétele az elbirtoklásnak, ugyanis a rosszhiszemű, alattomos módon szerzett dolog elbirtoklását is kizárja a törvény.

A képmáshoz és a hangfelvételhez való jog

A tanúzás szabályai

Ahhoz, hogy egy magánokirat teljes bizonyító erővel rendelkezzen, meg kell felelnie bizonyos feltételeknek. Ezeket a formai követelményeket a polgári perrendtartásról szóló törvényben találhatjuk meg.

A tanúk személyi igazolvány számára, illetve édesanyjuk nevére nincs szükség a megfelelő tanúzáshoz. A törvény alapján csak az olvasható név, lakcím és aláírás követelmény.

Tévhit, hogy a tanúknak ismernie kell az okirat tartalmát, valamint az is, hogy az abban rögzített tényeket igazolja az aláírásuk. A tanúk aláírása valójában csak azt igazolja, hogy az okiratot kiállító személy az ő jelenlétükben írta alá a dokumentumot, vagy az abban szereplő aláírást magáénak ismerte el.

A képmáshoz és a hangfelvételhez való jog

Magyar állampolgárság megszerzése

Kérelmére honosítható a nem magyar állampolgár, ha:
a) a kérelem előterjesztését megelőző nyolc éven át folyamatosan Magyarországon lakott;
b) a magyar jog szerint büntetlen előéletű és a kérelem elbírálásakor ellene magyar bíróság előtt büntetőeljárás nincs folyamatban;
c) megélhetése és lakhatása Magyarországon biztosított;
d) honosítása Magyarország közbiztonságát és nemzetbiztonságát nem sérti;
e) igazolja, hogy alkotmányos alapismeretekből magyar nyelven eredményes vizsgát tett, vagy ez alól a törvény alapján mentesül.

Kedvezményesen honosítható az a nem magyar állampolgár, aki a kérelme előterjesztését megelőző három éven át folyamatosan Magyarországon lakott:
a) magyar állampolgárral legalább három éve érvényes házasságban él, vagy házassága a házastárs halálával szűnt meg,
b) kiskorú gyermeke magyar állampolgár,
c) magyar állampolgár fogadta örökbe és nagykorú,
d) magyar hatóság menekültként elismerte vagy
e) hontalan.

Kérelemre kedvezményesen honosítható az a kiskorú nem magyar állampolgár, akit magyar állampolgár fogadott örökbe.

Kedvezményesen honosítható az a nem magyar állampolgár, akinek felmenője magyar állampolgár volt vagy valószínűsíti magyarországi származását, és magyar nyelvtudását igazolja.

Kérelmére kedvezményesen honosítható az a nem magyar állampolgár, aki
a) legalább tíz éve érvényes házasságban él olyan személlyel, aki az állampolgársági kérelem benyújtásának időpontjában magyar állampolgár, vagy
b) öt éve érvényes házasságban él olyan személlyel, aki az állampolgársági kérelem benyújtásának időpontjában magyar állampolgár, és közös gyermekük született,
c) magyar nyelvtudását igazolja.

Kedvezményesen honosítható az a nem magyar állampolgár, akinek a kérelem előterjesztését megelőző öt éven át folyamatosan Magyarországon volt a lakóhelye
a) az ország területén született;
b) kiskorúsága idején létesített magyarországi lakóhelyet.

Folyamatos magyarországi lakóhelytől kiskorú tekintetében el lehet tekinteni, ha honosítását a szülőjével együtt kéri, vagy szülője a magyar állampolgárságot megszerezte.

A képmáshoz és a hangfelvételhez való jog

Az orvos és a beteg közötti egészségügyi jog rendelkezései

Az orvos és a beteg közötti kapcsolatról elmondható, hogy az orvost, a polgári jog által szabályozott gondossági kötelemből fakadó kötelezettségek terhelik.

Ennek értelmében az orvos az orvostudomány jelenlegi állása és a saját szakterülete tudományosan igazolt eredményeinek mindenre kiterjedő ismerete alapján köteles gondosan eljárni.

Amennyiben az orvos a betegnél diagnosztizált betegség gyógyítása, valamint az esetleges kezelések alkalmazása során (ideértve a műtéti eljárást is) a szakmai szabályok betartásával jár el, a betegnél fellépő szövődmények és az előre látható, avagy nem látható komplikáció miatt nem állapítható meg kötelezettségszegés.

Szabályszegés az orvos részéről abban az esetben állapítható meg, ha a terápiát helytelenül választja meg, vagy a helyesen megválasztott terápiát (műtét is) a szabályok megszegésével végzi.