Eltérő rendelkezés hiányában a követelések öt év alatt évülnek el. Azonban vannak speciális szabályok egyes követelések elévülési idejére vonatkozóan, ilyen például a telefon vagy internet előfizetési szerződés. Ez utóbbi esetben ugyanis a hatályos jog szerint egy év az elévülési idő.

Az elévülés akkor kezdődik, amikor a követelés esedékessé válik.

Az elévülési idő megváltoztatására irányuló megállapodást írásba kell foglalni. Az elévülést kizáró megállapodás semmis.

Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, az elévült követelést bírósági eljárásban nem lehet érvényesíteni. De ugyanakkor fontos szabály, hogy az elévülés a kötelezettnek a szolgáltatás teljesítésére vonatkozó kötelezettségét nem érinti; az elévült követelés alapján teljesített szolgáltatást a követelés elévülésére tekintettel visszakövetelni nem lehet.

Ha a követelést a jogosult menthető okból nem tudja érvényesíteni, az elévülés nyugszik.

Tanúként nem hallgathatóak ki az alábbi személyek:

a) védő, olyan kérdés vonatkozásában, amelyről védői tevékenysége ellátása során szerzett tudomást,
b) a titoktartási kötelezettsége alól nem kapott felmentést, olyan kérdés kapcsán, amely minősített adatnak minősül.

A titoktartási kötelezettség az annak alapjául szolgáló jogviszony megszűnése után is fennmarad.

Külön jogszabály tartalmazza azt, hogy a titoktartási kötelezettség alól való felmentésre mely szerv vagy hatóság az illetékes.

A törvény lehetőséget ad a tanúvallomás megtagadására is. Ez alapján a tanúvallomást megtagadhatja többek között a felek bármelyikének hozzátartozója, valamint az, aki a tanúvallomás folytán magát vagy hozzátartozóját bűncselekmény elkövetésével vádolná, az azzal kapcsolatos kérdésben, továbbá az a személy is, aki hivatásánál fogva titoktartásra köteles, ha a tanúvallomással titoktartási kötelességét sértené meg, kivéve, ha az érdekelt e kötelesség alól felmentette.

Pénz fizetésére irányuló lejárt követelés fizetési meghagyás útján is érvényesíthető.

Ez alól kivételt képez többek között az a pénzkövetelés, amelynek összege a harmincmillió forintot meghaladja, továbbá nem lehet fizetési meghagyást kibocsátani, ha a feleknek nincs ismert belföldi kézbesítési címe.

Csak fizetési meghagyás útján vagy a polgári perrendtartásról szóló törvényben meghatározott módon érvényesíthető a kizárólag pénz fizetésére irányuló olyan lejárt követelés, amelynek pertárgyértéke a hárommillió forintot nem haladja meg, feltéve, hogy a feleknek van ismert belföldi kézbesítési cím, és a követelés nem munkaviszonyból ered.

A kérelmet írásban, az erre rendszeresített űrlapon vagy szóban kell előterjeszteni. A kérelmet a közjegyző nyomban megvizsgálja és megteszi a szükséges intézkedéseket.

Ha a fél vagy képviselője valamely határnapon önhibáján kívül nem jelent meg, vagy valamely határidőt önhibáján kívül mulasztott el, a mulasztás következményei igazolással orvosolhatók.

Igazolásnak nincs helye, ha az igazolást e törvény kizárja, vagy a mulasztás következményei igazolás nélkül is elháríthatók, vagy a mulasztás bírói határozatban kifejezésre jutó hátránnyal nem jár, valamint, ha a fél az igazolási kérelem folytán kitűzött újabb határnapot mulasztja el.

Az igazolási kérelmet az elmulasztott határnaptól vagy az elmulasztott határidő utolsó napjától számított tizenöt napon belül lehet előterjeszteni.

A törvény külön rendelkezést tartalmaz arra az esetre, ha a mulasztás később jut a félnek vagy képviselőjének tudomására, vagy az akadály később szűnik meg.

Az igazolási kérelemben elő kell adni a mulasztás okát és azokat a körülményeket, amelyek a mulasztás vétlenségét valószínűvé teszik.

Határidő elmulasztása esetén az igazolási kérelem előterjesztésével együtt pótolni kell az elmulasztott cselekményt is.

Magyarországon alapjogvédelmi tevékenységet az alapvető jogok biztosa (ombudsman) lát el, eljárását pedig bárki kezdeményezheti.

Tevékenysége körében kivizsgálja vagy kivizsgáltatja az alapvető jogokkal kapcsolatban tudomására jutott visszásságokat, általános vagy egyedi intézkedéseket kezdeményez az orvoslásuk érdekében.

Tevékenységéről évente beszámol az Országgyűlésnek.

Az alapvető jogok biztosához bárki fordulhat, ha megítélése szerint a törvényben felsorolt hatóságok valamelyike (pl. közigazgatási szerv, helyi önkormányzat, rendvédelmi szerv, közjegyző, önálló bírósági végrehajtó) tevékenysége vagy mulasztása a beadványt tevő személy alapvető jogát sérti vagy annak közvetlen veszélyével jár, feltéve, hogy a rendelkezésre álló közigazgatási jogorvoslati lehetőségeket – kivéve a közigazgatási pert – már kimerítette, vagy jogorvoslati lehetőség nincs számára biztosítva.