Az elévülési idő

Az elévülési idő

A kötelmi igények főszabály szerint öt év alatt évülnek el.

A Ptk. tartalmaz az általánostól eltérő, különös elévülési időket; például: egyéves határidőt a szerződés megtámadására, a kellékszavatossági és a fuvarozási szerződésből származó igényekre; hároméves határidőt a fokozott veszéllyel járó tevékenységgel okozott károkért megállapított felelősségből és a termékfelelősségből származó igényre.

Magánjogi igényekre vonatkozó különös elévülési időket más jogszabályok is megállapítanak. Így például az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 143. §-a egyéves elévülési időt ír elő. A gáz és villamosenergia szolgáltatásból eredő követelések elévülési ideje két év.

A Ptk. értelmező rendelkezései szerint az elévülési idő, mint években megállapított határidő azon a napon jár le, amely elnevezésénél vagy számánál fogva megfelel a kezdő napnak. Ha ilyen nap az utolsó hónapban nincs, a határidő a hónap utolsó napján jár le.
Ha a határidő utolsó napja munkaszüneti nap, a határidő a következő munkanapon jár le.

Az elévülési idő

Keresetlevél

A polgári per keresetlevéllel indul, melyet a felperesnek kell benyújtania az alperessel szemben.

Amennyiben a keresetet indító személy jogi képviselő nélkül jár el, keresetét csak az erre rendszeresített nyomtatványon nyújthatja be.

Keresetlevél beadása történhet elektronikus úton; papír alapon vagy szóban a bíróságon. A felperes és az alperes adatait, illetve a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság megnevezését egyaránt tartalmaznia kell. Továbbá meg kell jelölni azt a jogi igényt, amelynek a védelmét kéri a bíróságtól.

Fontos előadni az adott ügy szempontjából releváns tényeket, valamint ezen tények bizonyítása is a keresetet megindító személyt terheli. Kifejezésre kell juttatni, hogy mire irányul pontosan a kereseti kérelem és milyen döntést szeretne a bíróságtól. Kötelező eleme az eljárási illeték megfizetése és a pertárgy értékének megjelölése.

Az elévülési idő

Jogátruházás

A jogátruházás eseteit magyarázzuk és részletezzük az alábbiakban, mit is jelent valójában a jogátruházás. 

A jogosult jogát másra átruházhatja, kivéve, ha jogszabály a jog forgalomképességét kizárja vagy a forgalomképtelenség a jog természetéből egyértelműen következik.

Ha a Polgári Törvény Könyv eltérően nem rendelkezik, a jog átruházással való megszerzéséhez az átruházásra irányuló szerződés vagy más jogcím és a jogátruházás szükséges. A jogátruházás az átruházó és az új jogosult szerződése, amellyel az új jogosult az átruházó helyébe lép.

A jogok átruházására az engedményezésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. Ha a jog fennállását közhiteles nyilvántartás tanúsítja, a jog átruházásához az engedményezésen felül a jogosult személyében bekövetkezett változásnak a nyilvántartásba való bejegyzése szükséges.

Az elévülési idő

Közös tulajdon megszüntetése

Mit lehet megtenni a közös dologgal, vagy miként lehet megszüntetni a továbbiakban már nem kívánt közös tulajdont. Ezekre próbálunk választ adni az alábbi bejegyzésben.

A Ptk. közös tulajdon megszüntetéséről szóló szabályai szerint a közös tulajdon megszüntetését bármelyik tulajdonostárs követelheti, s e jogáról a tulajdonostárs érvényesen nem mondhat le.

A közös tulajdon tárgyait elsősorban természetben kell megosztani. Amennyiben ez indokolt, a bíróság a közös tulajdon tárgyainak egy részét vagy valamennyi tárgyat ellenérték fejében egy vagy több tulajdonostárs tulajdonába adhatja, ehhez azonban szükséges a tulajdont megszerző tulajdonostárs beleegyezése is.

Amennyiben a közös tulajdon természetben való megosztása valamilyen okból kifolyólag nem lehetséges, a közös tulajdon tárgyait értékesíteni kell és az értékesítésből befolyt ellenértéket kell a tulajdonostársak között tulajdonhányadaik arányában szétosztani. Fontos azonban, hogy értékesítés esetén is megilleti az elővásárlási jog a tulajdonostársakat harmadik személyekkel szemben. Ebben az esetben a Ptk. az elővásárlási jogról szóló általános szabályai rendeli alkalmazni. Legyen szó a közös tulajdon tárgyának, ellenérték fejében valamely tulajdonostárs tulajdonába adásáról vagy a közös tulajdon tárgyainak árverésen történő értékesítéséről, a bíróság a legkisebb vételárat ítéletben állapítja meg.

A Ptk. speciális szabályokat is tartalmaz, amennyiben a közös tulajdon tárgya ingatlan. A bíróság a Ptk. szerint például jogosult a tulajdonostárs tulajdoni hányadával arányos használati jogot alapítani arra a közös tulajdonban lévő ingatlanra, melyben a tulajdonostárs benne lakik.

Az elévülési idő

Végrehajtási ügyek

A bírósági végrehajtás szabályozásának tekintetében a magyar jog megkülönbözteti az általános végrehajtási eljárást, valamint a különleges végrehajtási eljárásokat. Az általános szabályok szerinti végrehajtási eljárás a belföldi végrehajtható határozaton (okiraton) alapuló pénzkövetelés kielégítésére irányul.

Ezzel szemben a különleges végrehajtási eljárások a következőkre irányulhatnak:
• meghatározott cselekmény végrehajtására;
• kielégítés helyett csak követelés biztosítására;
• külföldi határozat végrehajtására;
• zálogtárgy egyszerűsített végrehajtási értékesítésére;
• vagyonelkobzásra;
• tartásra kötelezett adós adatainak beszerzésére.

A Polgári Perrendtartás a következő módon rendszerezi a végrehajtási pereket:
• Végrehajtás megszüntetése és korlátozása iránt indított per
• Végrehajtási igényper
• Foglalás tűrése iránti per
• Követelés behajtása iránti per
• A végrehajtási eljárásba történő bekapcsolódás engedélyezése iránti per

A végrehajtás szakaszai tekintetében első helyen áll a végrehajtás elrendelése. Ekkor kibocsájtják a végrehajtó okiratot és a bíróság dönt arról, hogy van-e helye a végrehajtásnak, életbe léphet-e az állami kényszer. A következő szakasz a végrehajtás foganatosítása. Amennyiben pénzkövetelést érvényesítenek végrehajtással – az adós pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt vagyonát, munkabérét, egyéb járandóságát, majd ingóságait, végül ingatlanát vonják végrehajtás alá. Ezeket a vagyontárgyakat először lefoglalják, majd – ha szükséges – értékesítik. Értékesítésre csak az ingóságok és ingatlanok tekintetében kerülhet sor. A lefoglalt vagyontárgyak értékét – a végrehajtás költségeinek levonását követően – a fennálló követelés erejéig a jogosult részére fizetik meg. A végrehajtás foganatosításának szakaszában a legtöbb feladata a bírósági végrehajtóknak van.

Az elévülési idő

Fizetési meghagyást kaptam, mit tegyek?

A fentiek alapján már tudjuk, hogy milyen lehetőségei vannak.

Tartozását elismerheti, kérhet részletfizetést vagy halasztást, illetve a kézhezvételtől számított 15 napon belül a fizetési meghagyásnak ellentmondhat. Amennyiben vitatja az összeget, annak jogalapját, avagy mindkettőt, úgy beadványt – ellentmondást – kell írnia a közjegyzőnek. A közjegyző azt megküldi majd a jogosultnak, akinek 15 napja lesz keresetlevelet benyújtani a közjegyző végzésében megjelölt bíróságra.

Nagy tévhit, hogy az elévült követelés esetén nem kell tennünk semmit: az elévülésre mindig a kötelezettnek, tehát az adósnak kell hivatkozni!