A tulajdonjog fenntartása

A tulajdonjog fenntartása

A tulajdonjog-fenntartás azt jelenti, hogy az eladó a tulajdonjogát a vételár kiegyenlítéséig fenntarthatja.

A tulajdonjog-fenntartásra vonatkozó megállapodásra vonatkozó megállapodást jellemzően magába az adásvételi szerződésbe foglalják bele, de létrejöhet attól elkülönült formában is.

A tulajdonjog-fenntartás intézménye nem más, mint egy sajátos biztosíték, amely az eladónak a vételár megfizetése iránti követelését biztosítja a vevővel szemben.

A tulajdonjog-fenntartás alkalmazása akkor merül fel, ha a vevő nem a szerződés megkötésével egyidejűleg fizeti meg a teljes vételárat.

Ez nem feltétlenül jelent részletvételt, mert a tulajdon-fenntartás alkalmazása pl. olyan esetben is lehetséges, amikor az eladó már a szerződés megkötésekor átadja a vevőnek az ingó vagyontárgyat, s a vevő ugyan egy összegben fizet, de a szerződés megkötését követően.

Az ingatlanra vonatkozó tulajdonjog-fenntartást az eladó köteles a tulajdonjog-fenntartás tényének és a vevő személyének a feltüntetésével az ingatlan-nyilvántartásba feljegyeztetni. Ez azt jelenti, hogy ilyenkor két kérelmet nyújtanak be az eljáró földhivatalhoz, amely két eljárást folytat le: először a tulajdonjog fenntartásának feljegyzéséről, majd a vevő teljesítése esetén a tulajdonjogának bejegyzéséről.

A tulajdonjog fenntartás nem csak az eladót védi, a vevőnek is garanciát jelent, hogy az eladó ne adhassa el másnak az ingatlant.

A jogképesség megszűnése

A jogképesség megszűnése

A jogképesség a jogtudományban a személynek azt a képességét jelenti, hogy jogok és kötelezettségek alanya lehet.

Ez a jogképesség a halállal szűnik meg, vagyis a halál tényével megszűnik az ember jogalanyisága: jogokat és kötelezettségeket többé nem szerezhet, a halála időpontjában fennálló jogai és kötelezettségei pedig hagyatékaként, mint egész szállnak át öröklés útján a jogutódra.

Ezért a halál tényének és időpontjának megállapítása az öröklési jogviszonyok szempontjából bír kiemelkedő fontossággal.

Az egészségügyről szóló törvény szerint a halál beálltának megállapítása arra az időre tehető, amikor a légzés, a keringés és az agyműködés teljes megszűnése miatt a szervezet visszafordíthatatlan felbomlása megindul. A halál bekövetkezését az arra illetékes orvos halottvizsgálattal állapítja meg és állítja ki a halottvizsgálati bizonyítványt, amely a halál anyakönyvezésének alapjául szolgál.

A jogkövetkezmények a halál tényéhez kapcsolódnak, amelyet anyakönyvi kivonattal, a bíróság halál tényét megállapító vagy holtnak nyilvánító határozatával lehet bizonyítani.

Amennyiben a halál tényének igazolására orvosi halottvizsgálati bizonyítvány nem állítható ki, és ezért a haláleset nem anyakönyvezhető, de a halál ténye, helye és ideje egyértelműen bizonyítható, a halál tényének bírósági megállapítására kerülhet sor (pl. robbanás).

A jogképesség megszűnése

Élettársi kapcsolat

Az élettársi kapcsolat egy olyan párkapcsolati forma, amely az együttélés tényével jön létre. 

Élettársi kapcsolat megállapításának feltétele, hogy két, házasságkötés nélkül közös házastársban együtt élő személy, akik között érzelmi és gazdasági közösség áll fenn, mással pedig nem áll fenn élettársi kapcsolat vagy bejegyzett élettársi életközösség vagy élettársi kapcsolat, és nem állnak egymással egyenesági rokonságban vagy testvéri kapcsolatban.

A Ptk. lehetőséget ad arra, hogy az élettársak egymás közötti vagyoni viszonyaikat az együttélés idejére szerződéssel rendezzék. Ennek kötelező formai eleme, hogy közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni.
Továbbá lehetőség van arra is, hogy az élettársak az élettársi jogviszony létrejöttekor vagy annak fennállása alatt a közösen használt lakás további használatát az életközösség megszűnése esetére előzetesen szerződéssel rendezhetik.

A szerződés akkor érvényes, ha közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalták.

Az életközösség megszűnése esetén a volt élettársától tartást követelhet az, aki magát önhibáján kívül nem képes eltartani, feltéve, hogy az életközösség legalább egy évig fennállt és az élettársak kapcsolatából gyermek született.

A jogképesség megszűnése

A lakcím bejelentése

A Magyarország területén élő polgár köteles beköltözés vagy kiköltözés után három munkanapon belül lakóhelyének, illetve tartózkodási helyének címét nyilvántartásba vétel céljából bejelenteni.

A lakcímbejelentési eljárás során a polgár a tároló elemmel ellátott személyazonosító igazolványát a lakcímadatok tároló elemen történő rögzítése céljából köteles a lakcímbejelentési eljárást lefolytató hatóságnak átadni, kivéve, ha a lakcímbejelentési eljárást elektronikus kapcsolattartás útján kezdeményezte. A tároló elemmel ellátott személyazonosító igazolvány hiánya a lakcímbejelentési eljárás lefolytatásának nem akadálya.

Szükséges okiratok:
– érvényes személyazonosságot igazoló okmány (személyazonosító igazolvány, kártyaformátumú vezetői engedély vagy útlevél),
lakcímbejelentő lap (kizárólag az okmányirodán szerezhető be), (tulajdonos és a bejelentő aláírásával ellátva), több tulajdonos esetén egy tulajdonos aláírja a bejelentő lapot a tulajdonos társaktól pedig írásos hozzájáruló nyilatkozat szükséges,
lakcímigazolvány,
– teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba foglalt meghatalmazás, nem személyes megjelenés esetén. (Ha a bejelentési kötelezettség több együtt költöző hozzátartozót érint, a bejelentést valamennyiükre vonatkozóan az egyik bejelentésre kötelezett is teljesítheti.)

A polgár tartózkodási helyének megszűnését bármely járási hivatalnál bejelentheti. A polgár tartózkodási helyének újabb tartózkodási hely létesítése nélküli megszüntetését elektronikus azonosítást követően elektronikus kapcsolattartás útján is bejelentheti.

A jogképesség megszűnése

Jogkövetési vizsgálat

Az adóhatóság ellenőrzésének egyik fajtája a jogkövetési vizsgálat, melynek keretében a bevallási időszak lezárását megelőzően is:

a) ellenőrizheti, hogy az adózó eleget tett-e a törvényekben előírt egyes adókötelezettségeinek, azokat határidőben, illetve az adó megállapítására, bevallására és megfizetésére alkalmas módon teljesíti-e;

b) adatokat gyűjthet a nyilvántartásában és az adózó nyilvántartásában, bevallásában szereplő adatok, tények, körülmények valóságtartalmának, illetve ezek hitelességének megállapítása érdekében;

c) vizsgálhatja a gazdasági események valódiságát;

d) adatokat gyűjthet az ellenőrzési tevékenysége támogatása érdekében, így különösen becslési adatbázis létrehozásához, karbantartásához.

Az adóhatóság az állami adó- és vámhatóság nyomozó hatósági hatáskörrel felruházott szerve által feltárt adatok és bizonyítékok alapján bűncselekmény elkövetési értékének megállapítása céljából is vizsgálhatja gazdasági események valódiságát jogkövetési vizsgálat keretében.

A jogképesség megszűnése

Elévülés általános szabályai

Eltérő rendelkezés hiányában a követelések öt év alatt évülnek el. Azonban vannak speciális szabályok egyes követelések elévülési idejére vonatkozóan, ilyen például a telefon vagy internet előfizetési szerződés. Ez utóbbi esetben ugyanis a hatályos jog szerint egy év az elévülési idő.

Az elévülés akkor kezdődik, amikor a követelés esedékessé válik.

Az elévülési idő megváltoztatására irányuló megállapodást írásba kell foglalni. Az elévülést kizáró megállapodás semmis.

Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, az elévült követelést bírósági eljárásban nem lehet érvényesíteni. De ugyanakkor fontos szabály, hogy az elévülés a kötelezettnek a szolgáltatás teljesítésére vonatkozó kötelezettségét nem érinti; az elévült követelés alapján teljesített szolgáltatást a követelés elévülésére tekintettel visszakövetelni nem lehet.

Ha a követelést a jogosult menthető okból nem tudja érvényesíteni, az elévülés nyugszik.