Kártérítési ügyek

Kártérítési ügyek

A Polgári Törvénykönyv alapján, aki jogellenesen okozta a kárt, köteles azt megtéríteni. Amennyiben bizonyítja, hogy magatartása nem volt felróható mentesül a felelősség alól.

A jogellenesen okozott kár megtérítését általában jogi úton lehet érvényesíteni.

Ilyen megtérítési igény eredhet például:
– általános kártérítési felelősség,
– épületkárokért való felelősség,
– veszélyes üzemi felelősség,
– állatok által okozott kárért való felelősségből stb.

A károkozás nem számít jogellenesnek az alábbi esetekben:
– a károkozás a károsult beleegyezésével történt,
– jogtalan támadás, illetve ennek fenyegetése elkerülése érdekében okozta és az elhárításhoz szükséges mértéket nem lépte túl,
– szükséghelyzetben és azzal arányos mértékben okozta,
– jogszabály által megengedett magatartással idézte elő.

Okozati összefüggés hiányában, a károkozó nem köteles megtéríteni azt a kárt, amelyet nem látott előre és azt nem is kellett előre látnia.

A károkozó a károsult teljes kárát köteles megtéríteni, ideértve:
• a károsult vagyonában beállott értékcsökkenést,
• elmaradt vagyoni előnyt,
• a vagyoni hátrányok kiküszöböléséhez szükséges költségeket.

Különös méltánylást érdemlő esetben, a teljes kár megtérítésétől eltekinthet a bíróság. Amennyiben indokolt a károkozásból származó vagyoni előny értékével csökkenteni kell a megtérítendő kár mértékét.

Kártérítési ügyek

A fizetési meghagyásos eljárás

Pénzkövetelések érvényesítésére szolgáló, egyszerűsített, polgári nemperes eljárás.

A követelés érvényesítésének hatékony és gyors eszköze. Tartozás esetén a jogosult ezzel az eljárással akár néhány héten belül hozzájuthat pénzéhez. Abban az esetben, ha a követelés összege a hárommillió forintot nem haladja meg, lejárt és pénz fizetésére irányul kötelező ezt az eljárást indítani bírósági peres eljárás helyett.

Nincs helye az eljárásnak, ha
– a feleknek nincs ismert belföldi kézbesítési címe,
– a követelés összege a 30 millió forintot meghaladja,
– a követelés munkaviszonyból származik,
– a követelés zálogjogi jogviszonyból ered,
– az eljárásban több kötelezett, illetve több jogosult vesz részt és a főkövetelések nem azonosak.

A fent említett esetekben bírósági polgári peres eljárás megindítására van szükség, az érvényesítés érdekében.

A jogi személy, illetve az E-ügyintézési törvény alapján erre kötelezett személy köteles beadványát elektronikus úton előterjeszteni. Azok a természetes személyek, akik jogi képviselő nélkül járnak el, szóban, papíralapon vagy elektronikusan is előterjeszthetik kérelmüket.

Kártérítési ügyek

A perfelvételi tárgyalás elmulasztásának következményei

Ha a perfelvételi tárgyalást valamennyi fél elmulasztotta, vagy valamelyik fél elmulasztotta, és a jelen lévő fél nem kérte annak megtartását, a bíróság az eljárást hivatalból megszünteti.

Ha a perfelvételi tárgyalás a jelen lévő fél kérelmére megtartásra kerül,
a) úgy kell tekintetni, hogy a mulasztó fél a megjelent fél tárgyalást megelőzően vagy tárgyaláson előterjesztett tényállítását, jogállítását, illetve bizonyítékát nem vitatja, valamint kérelme, indítványa teljesítését nem ellenzi, kivéve, ha korábban ezekkel ellentétes nyilatkozatot tett,
b) úgy kell tekinteni, hogy a mulasztó fél keresete vagy ellenkérelme megalapozásához egyéb perfelvételi nyilatkozatot nem kíván, illetve nem tud tenni,
c) a mulasztó féllel közöltnek kell tekinteni a tárgyaláson jelen lévő fél nyilatkozatát, a tárgyaláson csatolt, illetve kézbesíthető iratot, és
d) a perfelvétel lezárható, kivéve, ha a perfelvételi tárgyalást e törvényben meghatározott okból el kell halasztani.

Kártérítési ügyek

A képmáshoz és a hangfelvételhez való jog

Képmás vagy hangfelvétel elkészítéséhez és felhasználásához az érintett személy hozzájárulása szükséges.

Nincs szükség az érintett hozzájárulására a felvétel elkészítéséhez és az elkészített felvétel felhasználásához tömegfelvétel és nyilvános közéleti szereplésről készült felvétel esetén.

A bírói gyakorlatban tipikus eset a jogsértésre a képmás vagy hangfelvétel nyilvánosságra hozatala is.

Fontos szabály, hogy a felvétel elkészítéséhez adott hozzájárulás nem jelenti azt, hogy az érintett személy a nyilvánosságra hozatalhoz is hozzájárult.

Kártérítési ügyek

Az ajándék visszakövetelése

Ajándék visszakövetelésére csak a törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén van lehetőség.

Az ajándékot visszakövetelheti az ajándékozó az alábbi esetekben:

– Ha a szerződéskötés után olyan változások következnek be, amik az ajándékozó létfenntartását veszélyeztetik.
Fontos, megjegyezni, hogy a megajándékozott létfenntartását sem veszélyeztetheti az ajándék visszaadása. Amennyiben például az elajándékozott ingatlan a visszakövetelés idején már nincs meg, nem felel a megajándékozott az ajándékozó követeléséért.
A megajándékozott akkor sem köteles visszaadni az ajándékot, ha az ajándékozó létfenntartását járadék, vagy természetbeni tartás útján megfelelően biztosítja.

– Ha a megajándékozott vagy a vele együtt élő hozzátartozója, az ajándékozó vagy közeli hozzátartozója ellen súlyos jogsértést követ el.
Ebben az esetben a megajándékozott az ajándék helyébe lépett értékkel is felel, hiszen itt a jogszabály a jogsértést szankcionálja. Nincs helye visszakövetelésnek, amennyiben az ajándékozó a sérelmet megbocsátotta.
A visszakövetelésről való lemondásnak, illetve megbocsátásnak minősül, ha az ajándékozó az ajándékot megfelelő ok hiányában hosszabb ideig nem követeli vissza.

Meghiúsult feltevés esetén.
A fent említett eseteken túl, lehetőség van az ajándék visszakövetelésére akkor is, ha a szerződéskötésre olyan feltevés miatt került sor, ami utóbb véglegesen meghiúsult, és enélkül az ajándékozásra nem is került volna sor. Amennyiben mindegyik tényállási elem megvalósul, az ajándékozó az ajándék helyébe lépett értéket is követelheti.

Kártérítési ügyek

Elbirtoklás

Az elbirtoklás egy tulajdonszerzési mód, amelyet a Polgári Törvénykönyv is szabályoz.

A törvénykönyv alapján a dolog tulajdonát megszerzi az a személy, aki a dolgot ingatlan esetén tizenöt, ingó dolog esetén tíz éven át sajátjaként szakadatlanul birtokolja.
Az összes feltételnek teljesülnie kell ahhoz, hogy a tulajdonszerzés bekövetkezzen.

A tulajdonjog megszerzése csak abban az esetben lehetséges, ha a tulajdonos nem gyakorolja tulajdonosi jogait. Amennyiben a tulajdonos nem használja az ingatlant, de megterheli, elidegeníti vagy egyéb módon rendelkezik felette, akkor megszakad az elbirtoklási idő, és a tulajdonszerzés nem következik be. Kizárt az elbirtoklás abban az esetben is, ha a bűncselekmény útján kerül az elbirtokló hatalmába az elbirtoklás tárgya.

A jóhiszeműség is feltétele az elbirtoklásnak, ugyanis a rosszhiszemű, alattomos módon szerzett dolog elbirtoklását is kizárja a törvény.