A tulajdonjog fenntartása

A tulajdonjog fenntartása

A tulajdonjog-fenntartás azt jelenti, hogy az eladó a tulajdonjogát a vételár kiegyenlítéséig fenntarthatja.

A tulajdonjog-fenntartásra vonatkozó megállapodásra vonatkozó megállapodást jellemzően magába az adásvételi szerződésbe foglalják bele, de létrejöhet attól elkülönült formában is.

A tulajdonjog-fenntartás intézménye nem más, mint egy sajátos biztosíték, amely az eladónak a vételár megfizetése iránti követelését biztosítja a vevővel szemben.

A tulajdonjog-fenntartás alkalmazása akkor merül fel, ha a vevő nem a szerződés megkötésével egyidejűleg fizeti meg a teljes vételárat.

Ez nem feltétlenül jelent részletvételt, mert a tulajdon-fenntartás alkalmazása pl. olyan esetben is lehetséges, amikor az eladó már a szerződés megkötésekor átadja a vevőnek az ingó vagyontárgyat, s a vevő ugyan egy összegben fizet, de a szerződés megkötését követően.

Az ingatlanra vonatkozó tulajdonjog-fenntartást az eladó köteles a tulajdonjog-fenntartás tényének és a vevő személyének a feltüntetésével az ingatlan-nyilvántartásba feljegyeztetni. Ez azt jelenti, hogy ilyenkor két kérelmet nyújtanak be az eljáró földhivatalhoz, amely két eljárást folytat le: először a tulajdonjog fenntartásának feljegyzéséről, majd a vevő teljesítése esetén a tulajdonjogának bejegyzéséről.

A jogképesség megszűnése

A jogképesség megszűnése

A jogképesség a halállal szűnik meg, vagyis a halál tényével megszűnik az ember jogalanyisága: jogokat és kötelezettségeket többé nem szerezhet, a halála időpontjában fennálló jogai és kötelezettségei pedig hagyatékaként, mint egész szállnak át öröklés útján a jogutódra.

Ezért a halál tényének és időpontjának megállapítása az öröklési jogviszonyok szempontjából bír kiemelkedő fontossággal.

Az egészségügyről szóló törvény szerint a halál beálltának megállapítása arra az időre tehető, amikor a légzés, a keringés és az agyműködés teljes megszűnése miatt a szervezet visszafordíthatatlan felbomlása megindul. A halál bekövetkezését az arra illetékes orvos halottvizsgálattal állapítja meg és állítja ki a halottvizsgálati bizonyítványt, amely a halál anyakönyvezésének alapjául szolgál.

A jogkövetkezmények a halál tényéhez kapcsolódnak, amelyet anyakönyvi kivonattal, a bíróság halál tényét megállapító vagy holtnak nyilvánító határozatával lehet bizonyítani.

Amennyiben a halál tényének igazolására orvosi halottvizsgálati bizonyítvány nem állítható ki, és ezért a haláleset nem anyakönyvezhető, de a halál ténye, helye és ideje egyértelműen bizonyítható, a halál tényének bírósági megállapítására kerülhet sor (pl. robbanás).

A jogképesség megszűnése

Élettársi kapcsolat

Élettársi kapcsolat megállapításának feltétele, hogy két, házasságkötés nélkül közös házastársban együtt élő személy, akik között érzelmi és gazdasági közösség áll fenn, mással pedig nem áll fenn élettársi kapcsolat vagy bejegyzett élettársi életközösség vagy élettársi kapcsolat, és nem állnak egymással egyenesági rokonságban vagy testvéri kapcsolatban.

A Ptk. lehetőséget ad arra, hogy az élettársak egymás közötti vagyoni viszonyaikat az együttélés idejére szerződéssel rendezzék. Ennek kötelező formai eleme, hogy közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni.
Továbbá lehetőség van arra is, hogy az élettársak az élettársi jogviszony létrejöttekor vagy annak fennállása alatt a közösen használt lakás további használatát az életközösség megszűnése esetére előzetesen szerződéssel rendezhetik.

A szerződés akkor érvényes, ha közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalták.

Az életközösség megszűnése esetén a volt élettársától tartást követelhet az, aki magát önhibáján kívül nem képes eltartani, feltéve, hogy az életközösség legalább egy évig fennállt és az élettársak kapcsolatából gyermek született.

A jogképesség megszűnése

Az elévülési idő

A kötelmi igények főszabály szerint öt év alatt évülnek el.

A Ptk. tartalmaz az általánostól eltérő, különös elévülési időket; például: egyéves határidőt a szerződés megtámadására, a kellékszavatossági és a fuvarozási szerződésből származó igényekre; hároméves határidőt a fokozott veszéllyel járó tevékenységgel okozott károkért megállapított felelősségből és a termékfelelősségből származó igényre.

Magánjogi igényekre vonatkozó különös elévülési időket más jogszabályok is megállapítanak. Így például az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 143. §-a egyéves elévülési időt ír elő. A gáz és villamosenergia szolgáltatásból eredő követelések elévülési ideje két év.

A Ptk. értelmező rendelkezései szerint az elévülési idő, mint években megállapított határidő azon a napon jár le, amely elnevezésénél vagy számánál fogva megfelel a kezdő napnak. Ha ilyen nap az utolsó hónapban nincs, a határidő a hónap utolsó napján jár le.
Ha a határidő utolsó napja munkaszüneti nap, a határidő a következő munkanapon jár le.

A jogképesség megszűnése

Keresetlevél

A polgári per keresetlevéllel indul, melyet a felperesnek kell benyújtania az alperessel szemben.

Amennyiben a keresetet indító személy jogi képviselő nélkül jár el, keresetét csak az erre rendszeresített nyomtatványon nyújthatja be.

Keresetlevél beadása történhet elektronikus úton; papír alapon vagy szóban a bíróságon. A felperes és az alperes adatait, illetve a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság megnevezését egyaránt tartalmaznia kell. Továbbá meg kell jelölni azt a jogi igényt, amelynek a védelmét kéri a bíróságtól.

Fontos előadni az adott ügy szempontjából releváns tényeket, valamint ezen tények bizonyítása is a keresetet megindító személyt terheli. Kifejezésre kell juttatni, hogy mire irányul pontosan a kereseti kérelem és milyen döntést szeretne a bíróságtól. Kötelező eleme az eljárási illeték megfizetése és a pertárgy értékének megjelölése.

A jogképesség megszűnése

Jogátruházás

A jogátruházás eseteit magyarázzuk és részletezzük az alábbiakban, mit is jelent valójában a jogátruházás. 

A jogosult jogát másra átruházhatja, kivéve, ha jogszabály a jog forgalomképességét kizárja vagy a forgalomképtelenség a jog természetéből egyértelműen következik.

Ha a Polgári Törvény Könyv eltérően nem rendelkezik, a jog átruházással való megszerzéséhez az átruházásra irányuló szerződés vagy más jogcím és a jogátruházás szükséges. A jogátruházás az átruházó és az új jogosult szerződése, amellyel az új jogosult az átruházó helyébe lép.

A jogok átruházására az engedményezésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. Ha a jog fennállását közhiteles nyilvántartás tanúsítja, a jog átruházásához az engedményezésen felül a jogosult személyében bekövetkezett változásnak a nyilvántartásba való bejegyzése szükséges.