Elbirtoklás

Elbirtoklás

Az elbirtoklás egy tulajdonszerzési mód, amelyet a Polgári Törvénykönyv is szabályoz.

A törvénykönyv alapján a dolog tulajdonát megszerzi az a személy, aki a dolgot ingatlan esetén tizenöt, ingó dolog esetén tíz éven át sajátjaként szakadatlanul birtokolja.
Az összes feltételnek teljesülnie kell ahhoz, hogy a tulajdonszerzés bekövetkezzen.

A tulajdonjog megszerzése csak abban az esetben lehetséges, ha a tulajdonos nem gyakorolja tulajdonosi jogait. Amennyiben a tulajdonos nem használja az ingatlant, de megterheli, elidegeníti vagy egyéb módon rendelkezik felette, akkor megszakad az elbirtoklási idő, és a tulajdonszerzés nem következik be. Kizárt az elbirtoklás abban az esetben is, ha a bűncselekmény útján kerül az elbirtokló hatalmába az elbirtoklás tárgya.

A jóhiszeműség is feltétele az elbirtoklásnak, ugyanis a rosszhiszemű, alattomos módon szerzett dolog elbirtoklását is kizárja a törvény.

Elbirtoklás

A tanúzás szabályai

Ahhoz, hogy egy magánokirat teljes bizonyító erővel rendelkezzen, meg kell felelnie bizonyos feltételeknek. Ezeket a formai követelményeket a polgári perrendtartásról szóló törvényben találhatjuk meg.

A tanúk személyi igazolvány számára, illetve édesanyjuk nevére nincs szükség a megfelelő tanúzáshoz. A törvény alapján csak az olvasható név, lakcím és aláírás követelmény.

Tévhit, hogy a tanúknak ismernie kell az okirat tartalmát, valamint az is, hogy az abban rögzített tényeket igazolja az aláírásuk. A tanúk aláírása valójában csak azt igazolja, hogy az okiratot kiállító személy az ő jelenlétükben írta alá a dokumentumot, vagy az abban szereplő aláírást magáénak ismerte el.

Elbirtoklás

Magyar állampolgárság megszerzése

Kérelmére honosítható a nem magyar állampolgár, ha:
a) a kérelem előterjesztését megelőző nyolc éven át folyamatosan Magyarországon lakott;
b) a magyar jog szerint büntetlen előéletű és a kérelem elbírálásakor ellene magyar bíróság előtt büntetőeljárás nincs folyamatban;
c) megélhetése és lakhatása Magyarországon biztosított;
d) honosítása Magyarország közbiztonságát és nemzetbiztonságát nem sérti;
e) igazolja, hogy alkotmányos alapismeretekből magyar nyelven eredményes vizsgát tett, vagy ez alól a törvény alapján mentesül.

Kedvezményesen honosítható az a nem magyar állampolgár, aki a kérelme előterjesztését megelőző három éven át folyamatosan Magyarországon lakott:
a) magyar állampolgárral legalább három éve érvényes házasságban él, vagy házassága a házastárs halálával szűnt meg,
b) kiskorú gyermeke magyar állampolgár,
c) magyar állampolgár fogadta örökbe és nagykorú,
d) magyar hatóság menekültként elismerte vagy
e) hontalan.

Kérelemre kedvezményesen honosítható az a kiskorú nem magyar állampolgár, akit magyar állampolgár fogadott örökbe.

Kedvezményesen honosítható az a nem magyar állampolgár, akinek felmenője magyar állampolgár volt vagy valószínűsíti magyarországi származását, és magyar nyelvtudását igazolja.

Kérelmére kedvezményesen honosítható az a nem magyar állampolgár, aki
a) legalább tíz éve érvényes házasságban él olyan személlyel, aki az állampolgársági kérelem benyújtásának időpontjában magyar állampolgár, vagy
b) öt éve érvényes házasságban él olyan személlyel, aki az állampolgársági kérelem benyújtásának időpontjában magyar állampolgár, és közös gyermekük született,
c) magyar nyelvtudását igazolja.

Kedvezményesen honosítható az a nem magyar állampolgár, akinek a kérelem előterjesztését megelőző öt éven át folyamatosan Magyarországon volt a lakóhelye
a) az ország területén született;
b) kiskorúsága idején létesített magyarországi lakóhelyet.

Folyamatos magyarországi lakóhelytől kiskorú tekintetében el lehet tekinteni, ha honosítását a szülőjével együtt kéri, vagy szülője a magyar állampolgárságot megszerezte.

Elbirtoklás

Az orvos és a beteg közötti egészségügyi jog rendelkezései

Az orvos és a beteg közötti kapcsolatról elmondható, hogy az orvost, a polgári jog által szabályozott gondossági kötelemből fakadó kötelezettségek terhelik.

Ennek értelmében az orvos az orvostudomány jelenlegi állása és a saját szakterülete tudományosan igazolt eredményeinek mindenre kiterjedő ismerete alapján köteles gondosan eljárni.

Amennyiben az orvos a betegnél diagnosztizált betegség gyógyítása, valamint az esetleges kezelések alkalmazása során (ideértve a műtéti eljárást is) a szakmai szabályok betartásával jár el, a betegnél fellépő szövődmények és az előre látható, avagy nem látható komplikáció miatt nem állapítható meg kötelezettségszegés.

Szabályszegés az orvos részéről abban az esetben állapítható meg, ha a terápiát helytelenül választja meg, vagy a helyesen megválasztott terápiát (műtét is) a szabályok megszegésével végzi.

Elbirtoklás

Közös tulajdon megszüntetése

Közös tulajdonról akkor beszélünk, ha ugyanazon az ingóságon, vagy ingatlanon több személyt illet meg tulajdonjog. Egyenlő, vagy akár különböző hányadok szerint is lehet több tulajdonosa egy dolognak.

Ingatlan közös vásárlásával, ráépítéssel, közös örökléssel, házassági vagyonközösség vagy társasházszerződés útján is keletkezhet közös tulajdon. Amennyiben bármelyik tulajdonostárs nem kívánja a továbbiakban fenntartani a tulajdonközösséget, érdemes kezdeményezni a közös tulajdon megszüntetését.
A tulajdonközösség megszüntetését bármelyik tulajdonostárs követelheti. Erről a jogról való lemondás semmis.

Elsősorban a felek megállapodása az irányadó közös tulajdon megszüntetésénél. Amennyiben nem sikerül konszenzusra jutni, érdemes bírósághoz fordulni.
A Polgári Törvénykönyv rendelkezései szerint a közös tulajdon megszüntetésének sorrendje a következő: természetbeni megosztás, tulajdonostárs tulajdoni hányadának megváltása, társasházzá alakítás, árverési értékesítés.
A bíróság az egyes lehetőségeket megvizsgálva hoz döntést. Azonban nem hozhat olyan döntést, amely ellen valamennyi tulajdonostárs tiltakozik.

Elbirtoklás

Az elévülés

Gyakran merülnek fel kérdések a követelések elévülését illetően. A Polgári Törvénykönyv rendelkezései alapján a törvény eltérő rendelkezése hiányában az elévült követeléseket nem lehet bírósági eljárás során érvényesíteni. Amennyiben az adós elévült követelés alapján teljesített azt nem lehet visszakövetelni az elévülésre hivatkozással.

A főkövetelésekre vonatkozó elévülés irányadó a mellékkövetelésekre is, azonban ez fordítva nem érvényesül. A mellékkövetelések elévülése nem eredményezi a főkövetelés elévülését. Az elévülést hivatalból nem lehet figyelembe venni, arra az eljárás során kell hivatkoznia annak, akinek érdekében áll.

Az elévülést bizonyos cselekmények megszakíthatják, továbbá az elévülés nyugvását idézhetik elő.

Az elévülés nyugszik, amennyiben a jogosult menthető okból nem tudja érvényesíteni követelését.

Elévülés megszakadása esetén az elévülési idő újra indul. Az elévülést megszakíthatják a következő cselekmények: a tartozás kötelezett részéről történő elismerése, egyezség, a követelés csődeljárásban történő bejelentése, továbbá a követelés bírósági eljárásban történő érvényesítése, amennyiben a bíróság jogerős határozatot hoz.