Nemzetközi jog alatt értjük azoknak a kötelező normáknak az összességét, amelyeket az államok és a jogalkotásra felhatalmazott nemzetközi szervezeteik a közöttük fennálló kapcsolatok, továbbá meghatározott, államokon belüli viszonyok szabályozására alkottak.
Magatartási előírásokat állapít meg a nemzetközi jog alanyai számára, amik csak akkor kötelezik őket, ha azt a nemzetközi jog által szabályozott formában elfogadták (ide nem sorolva a szokásjogot).
A nemzetközi közjog nem összekeverendő a nemzetközi magánjoggal ami olyan, államokon belül alkotott, természetes és jogi személyekre vonatkozó szabályok összessége, amelyek egy másik állam jogára utalnak valamely kapcsolódó elv segítségével, amelyet alkalmazni fognak azoknak a vagyoni-, család- és munkajogi jogviszonyoknak az esetében, amelyekben van külföldi elem (pl. az egyik fél).
Ha az állam a főhatalom birtokosaként, közhatalmat gyakorolva jár el (pl. eladja egy területét egy másik államnak) közjogi, azonban ha pl. gabonát ad el egy másik államnak, magánjogi jellegű jogviszony jön létre.
Nemzetközi jog létrejöttének előfeltételei az egymástól elkülönült államok (hatalmi struktúrák, jogrendszerek) létezése, továbbá közöttük meghatározott intenzitású kapcsolatrendszer kialakulása végül pedig ezen kapcsolatok fenntartásához és NJ szabályozásához fűződő állami érdekek.
