A jogerő a határozat fellebbezéssel való megtámadhatatlanságát jelenti.

Az alaki jogerő a rendes perorvoslattal való megtámadhatatlanságot jelenti, amely az ítéletek, végzések esetében a fellebbezéssel való megtámadhatatlanságban, a bírósági és fizetési meghagyás esetén az ellentmondással való megtámadhatatlanságban nyilvánul meg.

Az alaki jogerő tehát akkor áll fenn, ha a határozat rendes perorvoslattal egyáltalán nem támadható meg, illetve a rendes perorvoslati jog valamilyen oknál fogva kimerült.
Az alaki jogerő azonban nem jelent abszolút támadhatatlanságot, mert a jogerős határozattal szemben is igénybe vehetők perorvoslatok, sőt, végső soron a határozat kijavítása időkorlát nélkül teszi lehetővé valamely határozat megváltoztatását.

Az alaki jogerő beálltának ideje attól függ, hogy a határozat rendes perorvoslattal (általában fellebbezéssel, de különös esetben: ellentmondással) még megtámadható-e.
Ha nem támadható meg, az alaki jogerő a határozat kihirdetésével beáll. A jogerő beálltától számított határidőket azonban a kézbesítésre kerülő határozatoknál a kézbesítés időpontjától kell számítani.
Amennyiben a határozat kihirdetésre nem kerül, a jogerő a közlés (kézbesítés) időpontjától él.