Mi lenne veled nélkülem – Bocskai Magda és Pokrovenszki Gergely

A könyv idén májusban került először a nyilvánosság elé egy budapesti sajtótájékoztató alkalmával. 13 szomorú sorsot tár az olvasók elé, melyek egytől-egyig igaz történetek alapján íródtak. Olyan áldozatok mesélik el életük legnehezebb időszakát, akik bántalmazó kapcsolatban, nárcisztikus személyekkel élték életük mindennapjait.

A szerzők célja, hogy a könyvvel megpróbáljanak a hasonló sorsú embereknek kiutat mutatni, ezért két szakértő segítségét kérték, hogy a történeteket jogi és pszichológiai tanácsokkal gazdagítsák.

Ezúton is szeretném megköszönni nekik, hogy a jogi útmutatás megírásához rám gondoltak!

A nemzetközi jog nem tartalmaz arra vonatkozó szabályokat, hogy az egyes szuverén államok kormányzata hogyan nézzen ki, milyen intézményekkel működjön.

Ezek ugyanis az állam szuverenitása körébe tartozó kérdések, amelyeket időnként akár több évszázados hagyományok határozhatnak meg. Az egyetlen fontos szempont az, hogy az állam területén működő kormányzat tényleges hatalmat gyakoroljon.

A kormányelismerés két esetben vetődhet fel: ha egy államon belül alkotmányellenes úton kerül pozícióba egy kormányzat, vagy ha több, egymással versengő kormányzat létezik egy államon belül.

Főszabály szerint az alkotmányos úton lezajlott hatalomváltozás esetén nincs szükség az új kormány elismerésére, azonban az alkotmányellenesen hatalomra került kormányok esetében különböző elvek alapján dönthetnek az államok az új kormány vonatkozásában.

A Tobar-elv lényege, hogy egy alkotmányellenesen hatalomra jutó kormányzat addig nem ismerhető el, amíg demokratikus módon (pl. választás útján) meg nem erősítette a pozícióját, ezzel szemben az Estrada-elv értelmében az államoknak tartózkodniuk kell más államok kormányzatának elismerésétől vagy annak megtagadásától, hiszen egy ilyen jellegű állásfoglalás összeférhetetlen az állami szuverenitással.

Az alapjogok alkotmányjogi nézőpontból az ember elidegeníthetetlen, veleszületett jogosultságainak, az ún. emberi jogoknak a jogi kifejeződései.

Az alapjogok érvényesülésének a közhatalom gyakran állja útját jogalkalmazás és jogalkotás útján is: korlátozza azt, beavatkozik a gyakorlásukba, vagy ezek valamelyikét lehetővé teszi.

Az alapjogkorlátozás az állam részéről mindig alkotmányos igazolásra szorul: az alapjog korlátozása csak abban az esetben megengedett, vagyis csak akkor tekinthető alkotmányosnak, ha megfelelően igazolt. Ezen vizsgálatnak a módszertanát nevezzük alapjogi tesztnek.

Az európai alapjogvédelmi gyakorlatban általánosan elterjedt az alkotmánybíróságok és az Emberi Jogok Európai Bíróságának gyakorlatában egyaránt érvényesülő – alapjogi teszt szerint akár jogszabály, akár egyedi közhatalmi döntés csak akkor korlátozhatja valamely alapjog érvényesülését, ha annak van alkotmányosan igazolt, legitim célja, és a korlátozás mértéke arányban áll ezzel a céllal.

Az alapjog-korlátozás arányossági tesztje a magyar alkotmánybírósági gyakorlatnak is szerves részét képezi, ezt az irodalom szükségességi-arányossági tesztnek nevezi. Az Alkotmánybíróság kimondja, hogy az emberek egyes alapvető jogainak korlátozásához legitim cél lehet mások alapvető jogainak védelme, továbbá az állam intézményes alapjogi-biztosítási kötelezettsége, valamint egyes alkotmányos közcélok érvényesítése.

Foglaljuk össze mikor tekinthető kézbesítettnek egy levél.

Amennyiben a postai úton küldött hivatalos levél átvételét megtagadják, azt a kézbesítés megkísérlésének napján kézbesítettnek kell tekinteni.

A kézbesítési vélelem beálltát nem lehet megállapítani, abban az esetben, ha a kézbesítés helyettes átvevő részére történt és ő ellenérdekű félnek minősül.

A küldeményt a kézbesítés második megkísérlésének napját követő ötödik munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni, feltéve, hogy a küldemény ’nem kereste’ jelzéssel érkezett vissza a feladóhoz.

Abban az esetben, ha a kézbesítés nem volt szabályszerű, illetve a címzett önhibáján kívül nem tudta átvenni a levelet lehetőség van a kézbesítési vélelem megdöntésére. Erre a tudomásszerzéstől számított 15 napon belül van lehetősége a címzettnek. Az objektív határidő pedig a vélelem beálltától számított 6 hónap. Fontos megemlíteni, hogy önhibának számít az is, ha a nyilvántartásban nem a címzett valós lakcíme szerepel.

A tartozás átvállalása tulajdonképpen egy helycserés támadás a szerződések esetében, melyet az alábbiakban részletezünk. 

Ha a kötelezett és a jogosult megállapodik egy harmadik személlyel (e fejezet alkalmazásában: átvállaló) abban, hogy az a kötelezettnek a jogosulttal szemben fennálló kötelezettségét átvállalja, a jogosult a szolgáltatást kizárólag az átvállalótól követelheti.

Az átvállalót mindazon jogok megilletik, amelyek a kötelezettet a jogosulttal szemben a szerződés alapján megillették.

A tartozásátvállalással a követelés biztosítékai megszűnnek. Fennmarad a biztosíték, ha annak kötelezettje a tartozásátvállaláshoz hozzájárul.