A Btk. az ittas járművezetés elkövetésétől való nagyobb visszatartás reményében a korábbi szabályozástól eltérően szigorúbban rendeli büntetni a jelen bűncselekményt, ugyanis elkövetése esetén kötelezővé teszi a járművezetéstől eltiltás kiszabását.
Az eltiltást a bíróság a rendelkezés szerint csak különösen méltányolható esetben mellőzheti.
Magyarországon a zéró tolerancia elve érvényesül, ami azt jelenti, hogy elvileg bármekkora mértékű alkoholfogyasztás esetén büntetendő a járművezetés.

Ittas állapotban lévő személy az, akinek a szervezetében 0,50 gramm/liter ezrelék véralkohol-, illetve 0,25 milligramm/liter ezrelék levegőalkohol-koncentrációnál nagyobb értéket eredményező szeszes ital fogyasztásából származó alkohol van.
A büntetőeljárás során nem azt kell bizonyítani, hogy a tényállásban írt alkoholkoncentráció a vezetés idején fennállt-e, hanem azt, hogy azon időpontban, a szervezetben volt-e olyan mennyiségű alkohol, amely a tényállásban írt alkoholkoncentrációt képes volt előidézni; azaz önmagában az alkoholfogyasztás ténye – és nem a befolyásoltság – alapozza meg a büntetőjogi felelősséget.
Ez azt jelenti, hogy az ilyen állapotban elkövetett cselekményért beszámítási képességének hiánya ellenére teljes büntetőjogi felelősséggel tartozik (úgy kell tekinteni, mintha beszámítási képessége lenne), ha pedig a beszámítási képessége korlátozott, a büntetését nem lehet korlátlanul enyhíteni.

A közvetítői eljárásnak a büntetőeljárásokban van meghatározó szerepe. A gyanúsított és a sértett megegyezését, a bűncselekmény következményeinek jóvátételét és a gyanúsított jövőbeni jogkövető magatartását elősegítő, a gyanúsított, illetve a sértett indítványára, vagy önkéntes hozzájárulásukkal alkalmazható eljárás. Az ügyészség közvetítői eljárás lefolytatása céljából felfüggeszti az eljárást, ha
a) a gyanúsított, illetve a sértett a közvetítői eljárás lefolytatását indítványozza, vagy ehhez hozzájárul,
b) a gyanúsított a vádemelésig beismerő vallomást tett, és
c) a bűncselekmény jellegére, az elkövetés módjára és a gyanúsított személyére tekintettel
ca) a bűncselekmény következményeinek jóvátétele várható és
cb) a büntetőeljárás lefolytatása mellőzhető, vagy a közvetítői eljárás a büntetés kiszabásának elveivel nem ellentétes.

Az ügyészség és a terhelt egyezség esetén lefolytatandó eljárás érdekében a vádemelés előtt egyezséget köthet a terhelt által elkövetett bűncselekmény tekintetében a bűnösség beismeréséről és ennek következményeiről.

Az egyezség megkötését kezdeményezheti a terhelt, a védő és az ügyészség. Az egyezség megkötésére irányuló eljárásban a védő részvétele kötelező. Ha a terhelt nem kíván védőt meghatalmazni, az ügyészség haladéktalanul védőt rendel ki, valamint gondoskodik arról, hogy a védő a nyomozás ügyiratait megismerhesse.

Az egyezség tartalmazza az egyezség tárgyát képező
a) bűncselekmény leírását és Btk. szerinti minősítését,
b) bűncselekmény vonatkozásában a terhelt nyilatkozatát arról, hogy a bűnösségét beismeri, és ennek érdekében vallomást tesz,
c) büntetést vagy önállóan alkalmazható intézkedést.