176. § (1) Aki kábítószert kínál, átad, forgalomba hoz, vagy azzal kereskedik, bűntett miatt két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt
a) bűnszövetségben,
b) hivatalos vagy közfeladatot ellátó személyként, e minőséget felhasználva vagy
c) a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek vagy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal létesítményében
követik el.

(3) A büntetés öt évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha a bűncselekményt jelentős mennyiségű kábítószerre követik el.

(4) Az (1)-(3) bekezdés szerint büntetendő, aki az ott meghatározott bűncselekmény elkövetéséhez anyagi eszközöket szolgáltat.

(5) Aki csekély mennyiségű kábítószert kínál vagy átad,
a) az (1) bekezdésben meghatározott esetben vétség miatt két évig,
b) a (2) bekezdés b)-c) pontjában meghatározott esetben egy évtől öt évig
terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(6) Aki
a) az (1) vagy a (2) bekezdésben meghatározott bűncselekményre irányuló előkészületet követ el, három évig,
b) a (3) bekezdésben meghatározott bűncselekményre irányuló előkészületet követ el, egy évtől öt évig
terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

177. § (1) Az a tizennyolcadik életévét betöltött személy, aki
a) tizennyolcadik életévét be nem töltött személynek kábítószert kínál, átad,
b) tizennyolcadik életévét be nem töltött személy felhasználásával kábítószert forgalomba hoz, vagy azzal kereskedik,
c) oktatási, köznevelési, gyermekjóléti vagy gyermekvédelmi feladatok ellátására rendelt épület területén, illetve annak közvetlen környezetében kábítószert
ca) kínál, átad,
cb) forgalomba hoz, vagy azzal kereskedik,
bűntett miatt öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés öt évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha a bűncselekményt
a) jelentős mennyiségű kábítószerre,
b) bűnszövetségben,
c) hivatalos vagy közfeladatot ellátó személyként, e minőséget felhasználva
követik el.

(3) Az (1)-(2) bekezdés szerint büntetendő, aki az ott meghatározott bűncselekmény elkövetéséhez anyagi eszközöket szolgáltat.

(4) Aki az (1) bekezdés a) vagy ca) pontjában meghatározott bűncselekményt csekély mennyiségű kábítószerre követi el, egy évtől öt évig, hivatalos vagy közfeladatot ellátó személyként, e minőséget felhasználva történő elkövetés esetén két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(5) Aki az (1) vagy a (2) bekezdésben meghatározott bűncselekmény elkövetésére irányuló előkészületet követ el, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

236. § (1) Aki ittas állapotban vasúti vagy légi járművet, gépi meghajtású úszólétesítményt vagy közúton, illetve közforgalom elől el nem zárt magánúton gépi meghajtású járművet vezet, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés bűntett miatt
a) három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény súlyos testi sértést,
b) egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást vagy tömegszerencsétlenséget,
c) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény halált,
d) öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény kettőnél több ember halálát okozza, vagy halálos tömegszerencsétlenséget
okoz.
(3) Aki ittas állapotban nem gépi meghajtású úszólétesítmény vagy közúton, illetve közforgalom elől el nem zárt magánúton nem gépi meghajtású jármű vezetésével a (2)
bekezdésben meghatározott következményt idézi elő, az ott tett megkülönböztetés szerint büntetendő.

217. § Aki
a) vasúti vagy légi járművet, gépi meghajtású vízi járművet, úszó munkagépet, illetve nem gépi meghajtású vízi járművet úgy vezet, hogy szervezetében szeszes ital fogyasztásából származó alkohol van, vagy
b) vasúti vagy légi jármű, gépi meghajtású vízi jármű, úszó munkagép, illetve közúton vagy a közforgalom elől el nem zárt magánúton gépi meghajtású jármű vezetését olyan személynek engedi át, akinek a szervezetében szeszes ital fogyasztásából származó alkohol van, szabálysértést követ el.
A szabálysértési és bűncselekményi alakzat legfontosabb elhatárolási pontja az elfogyasztott alkohol mennyisége, illetve annak szervezetre gyakorolt hatása. Tehát amíg a törvényszöveg az ittas vezetés szabálysértési alakzatánál úgy fogalmaz, hogy: ,, szervezetében szeszes ital fogyasztásából származó alkohol van”, addig a Büntető Törvénykönyv a következő módon határozza meg: ,, ittas állapotban”. További eltérés, hogy a szabálysértési alakzatban egy paragrafusban tér ki a vezetés ittas állapotban lévő személynek történő átengedésének szankcionálására, még a Btk. külön passzusban szankcionálja azt.

A pótmagánvád a Büntető eljárási törvénykönyv rendelkezései szerint egy olyan jogintézmény, ami az ügyészség vádmonopóliumának korrekcióját biztosítja közvádas bűncselekmények esetén, azáltal, hogy lehetőséget biztosít a sértett számára, hogy pótmagánvádlóként büntetőjogi igényét érvényesítse.

A pótmagánvád abban az esetben indítványozható, ha az ügyészség a feljelentést elutasította, büntetőeljárást idő előtt megszűntette, illetve a bíróság a vádat elejtette. A pótmagánvád intézménye lehetőséget nyújt, hogy a sértett az ügyészség, illetve nyomozóhatóság döntése ellenére a bírósági eljárást igénybe vegye. Az új Be. a pótmagánvádas eljárást már külön eljárásként említi és ennek megfelelően szabályozza.

Be. 54.§ alapján a pótmagánvádló az a személy, aki meghatározott esetekben közvádra üldözendő bűncselekmény esetén a vádat képviseli sértettként.

Be. 787.§ (2) bekezdése szerint a pótmagánvádas eljárás megindításához szükséges feltételek:
– a nyomozóhatóság vagy az ügyészség a feljelentést elutasította,
– a nyomozóhatóság vagy az ügyészség az eljárást megszüntette, vagy
– az ügyészség a vádat elejtette.

Be. 787. (3) szerint az eljárás akadályai:
– feljelentett vagy a terhelt fiatalkorú,
– az elkövető büntethetőségét, illetve a cselekmény büntetendőségét gyermekkor vagy kóros elmeállapot zárja ki,
– a bűncselekmény a sértett jogát vagy jogos érdekét közvetlenül nem sértette vagy veszélyeztette
– a sértett az állam vagy közhatalmat gyakorló szerv,
– hatóságot támogató személy ellen.

Be. 788§ (1) szerinti további feltételek:
– kötelező jogi képviselet, a pótmagánvádló minden esetben köteles ügyvédet meghatalmazni,
– a pótmagánvádlóként való fellépés csak abban az esetben lehetséges, ha a feljelentés elutasítása vagy az eljárás megszüntetése miatt tett panaszát elutasították.

Be. 791§ (1) alapján a sértettnek 2 hónapja van a panasz elutasításától számítva a pótmagánvádlóként való fellépésre.
A sértett által vádindítvány benyújtása a feljelentés elutasítása és az eljárás megszüntetése esetén szükséges. Vádejtés esetén csupán nyilatkoznia kell a pótmagánvádlóként való fellépésről, illetve a meghatalmazott ügyvéd személyéről. Mulasztás esetén 15 nap áll rendelkezésére, a hiányosságok pótlására.
A pótmagánvádló a tárgyalás során bármikor indokolás nélkül ejtheti a vádat.

Együttes feltétele:

1. a cselekmény a bűncselekmények körébe tartozzon: – személy elleni – közlekedési – vagyon elleni – szellemi tulajdon elleni vétség. Olyan bűncselekmények, amelyek 3 évi szabadságvesztésnél nem súlyosabb büntetéssel fenyegetettek.
Fiatalkorúaknál akkor is lehetőség van rá, ha adott cselekmény 5 évi szabadságvesztésnél nem súlyosabb büntetéssel büntethető.

2. a bűncselekmény beismerése legkésőbb a vádemelésig. Nem csak az elkövetést, a bűnösségét is be kell ismerni. Ebben az esetben az ügyész, vagy az első fokú bíróság utalja közvetítői eljárásra az ügyet. Ha a gyanúsított beismerő vallomását nyomozási szakban visszavonja, akkor nem lehet indítványozni a közvetítői eljárást;

3. a közvetítői eljárásban való részvétel – ha a sértett és az elkövető egyaránt kéri;

4. a sértett által elfogadott módon és mértékben történő jóvátételben való megegyezés
KIZÁRT a közvetítői eljárásra bocsátás, ha az elkövető:
• többszörös vagy különös visszaeső
• a bűncselekményt bűnszervezetben követte el
• a bűncselekmény halált okozott
• szándékos bűncselekményt a szabadságvesztés felfüggesztésének próbaideje alatt, vagy a szándékos bűncselekmény elkövetése miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélése után, a szabadságvesztés végrehajtásának befejezése előtt, illetve a próbára bocsátás vagy vádemelés elhalasztásának tartama alatt követte el, vagy
• korábban szándékos bűncselekmény miatt közvetítői eljárásban vett részt sikeresen és azóta nem telt el 2 év.

A tevékeny megbánás a büntethetőséget megszüntető okok egyike.
Az Európai Unió Tanácsa 2001. március 15-i kerethatározata nyomán a magyar büntető anyagi és eljárási jogba bevezették a közvetítői eljárást – mediációt.
Célja, hogy elősegítse a bűncselekmény következményeinek jóvátételét és a gyanúsított jövőbeni jogkövető magatartását ( ún. helyreállító igazságszolgáltatás).
A bűncselekmény elkövetője és a sértett közötti közvetítés eredményeként létrejött megállapodás alapján a sértett gyorsabban kaphat kártérítést, illetve jóvátételt a bűncselekmény következtében elszenvedett kárért, vagy más érdeksérelemért. A törvény lehetővé teszi, hogy az elkövető teljesen vagy részben mentesüljön a büntetőjogi felelősség alól, ha tevékeny megbánást tanúsít, azaz helyreállítja a sérelem előtti helyzetet.
Feltételeiről és kizáró okairól következő cikkünkben olvashattok.